Amikor a szocializmus kígyóbőrét levedlettük, mindannyian abban reménykedtünk, hogy egy „igazi demokráciában” sérthetetlenebbül tehetjük a dolgunk, és éppen, mert ebben is csalódnunk kellett, ma dühösebbek vagyunk a jelenre, mint a múltra.
Verebes István
Az igazság lehet hazugság. A hazugság lehet igazság. Az érdemes lehet érdemtelen. Az érdemtelen lehet érdemes. A megmagyarázhatatlan lehet megmagyarázható.
Egy vagon szabózsófi, kiszeltünde, demcsákzsuzsa, fásyádám, a kepeszkedő kimindenkik közötti celebbolyban könyékig turkálhatnék, de hol van bármelyikük lapos anekdotája a pákóval fűszerezett jachtorgiától, a masszív brüsszeli ereszcsatornáktól?
Egy ponton túl a műveltség és az abból fogalmazott haszonelvűség kultúrájának hiányától csakis nívótlan hitványság hozható létre. Ugyanolyan bóvli, mint amit össztársadalmi szinten megbízóitok kínálnak néha egy egész ország közönsége számára.
Hat helyzet, hat állapot.
1990 környékén – előtte kicsivel, utána nem sokkal – lefegyverzően hatott, hogy mennyi minden vált valószínűvé. Jobban, ami jónak ígérkezett, kevésbé, ami rossznak. Épp fordítva történt.
Cáfolhatatlan, hogy céhünk legifjabb nemzedéke érzékelhető erővel nyilvánítja ki elégedetlenségét a torz és megdermedt színházi struktúrát illetően.
Ahogy közeledik a rendszeresített négyéves túlélőjáték vége, egyre izgatottabbá válik az útvesztés légköre.
Tapasztalom a nekikészülődést, ismerőseim, kollégáim közül is többen várnak az alkalomra, hogy lecsaphassanak, mint az a leopárd, amelyiknek zsugorodik az élettere, és lassan, koncentráltan közelít a gnúcsorda felé.
A jelen ifjai időszerűbbek nálam, vagy legalábbis annak tűnnek. Megszervezik kifogásaik projektjeit, és egyre szélesedő körben hívják fel a figyelmet az értelmes létezés kézenfekvő lehetőségeire.
Témává kellene lennie őszig annak is, hogyan lesz a Jobbikból vaskarika, a DK-ból cserebogár, a Momentumból kőleves, az LMP-ből alma a fájától, a Párbeszédből karácsonyi ajándék, és az MSZP-ből végre egy baloldali párt.
Lehet, hogy mostantól a szájmaszk azonos módon megszokott ruhadarabunkká válik, mint a zoknink vagy az alsógatyánk? Ez esetben nagyon meg kell tanulnunk a szemekből olvasni.