Egy, a világ egyik legnagyobb presztízzsel bíró természettudományos folyóiratában, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint eddig félremérték a tudósok a grönlandi jégtömeg veszteségét. A tudósok súlyosan alábecsüléték a Magyarországnál huszonháromszor nagyobb területű szigeten elolvadó jég olvadásának gyorsaságát: az új tanulmány szerint az eddigi becslésekhez képest akár 20 százalékot is tévedhettek.
Közismert, hogy a globális felmelegedés gyorsulóban van, ezzel összefüggésben a két nagy szárazföldi jégtömeg, a grönlandi és az antarktiszi is egyre gyorsuló ütemben veszíti el felhalmozódott jégtömegét. A grönlandi a kisebb mennyiség; a becslések szerint, ha az egész elolvadna és az Atlanti-óceánba folyna, az 7 méterrel emelné meg a világ tengereinek vízszintjét, ezzel elpusztítva az emberiség felének lakhelyet adó tengerparti településeket. Természetesen attól nem kell tartanunk, hogy ez egyhamar bekövetkezik, ám intő jel, hogy a grönlandi jégtakaró olvadása egyike azoknak az átbillenési pontoknak, ahol, ha túlhaladunk egy bizonyos határon, akkor a beinduló pozitív visszacsatolások miatt már nincs visszaút; a jégolvadást illetően ha egy felület albedója (a fény-visszatükrözési arányszáma) túlzottan alacsony értékre esik, akkor a napsugarakat már kevésbé képes visszatükrözni, egyre többet nyel el, ezért egyre gyorsabban melegszik. A hótakaró albedója az egyik legnagyobb a világon, az veri vissza legnagyobb arányban a fényt, míg a jégolvadás után megmaradó saras trutyi illetve a sziklák felülete többet nyel el, az pedig jobban gyorsítja a környező, még fel nem olvadt jég elolvadását is.
Az új mérések szerint Grönlandon 1985 és 2022 között összesen 5 091 négyzetkilométeren tűnt el a jég teljesen, ami nagyjából 1 034 gigatonna (azaz 1 034 billió kilogramm), ami 20 százalékos eltérés a korábbi becslésekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 37 éves időszakban az éves hómennyiséghez képest, ami növelte a jégtömeget, ennyivel több jég olvadt ki a gleccserek alján.
A tanulmány több, mint 200 ezer műholdképre és mesterséges intelligencia-elemzésre támaszkodott. A számítások szerint annyi jég egészen biztosan el fog még olvadni, ami 27 centiméterrel emeli majd meg az óceánok vízszintjét, de ami még aggasztóbb, a grönlandi jégolvadás édesvizet juttat az Atlanti-óceánba, s a tengervízzel keveredve megváltoztatja annak sótartalmát, így befolyásolja majd nem csak a Nyugat- és Észak-Európának tél idején viszonylagos meleget nyújtó Golf-áramlatot, de a teljes Atlanti meridionális áramlási rendszert (AMOC) is. Hogy az áramlási rendszer a nem túl távoli jövőben összeomolhat, már évek óta tudományos kutatás tárgya; a folyamatos rekordméretű jégvesztés Grönlandon és az Antarktiszon ezért nem sok jót sejtet.
