Szeptember elsejei adatok szerint 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, összesen 516 településen, minden tizedik praxis üres. Januárhoz képest a betöltetlen praxisok száma 6 százalékkal, Budapesten 23 százalékkal csökkent – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A betöltetlen praxisokból 80 több mint 10 éve, 126 pedig több mint 5 éve helyettesítésre szorul. Még akkor sem kelendők a praxisjogok, ha eladhatók és hitelt is fel lehet venni a vásárlásukra – írja a gazdaságkutató.
Az elemzés idézi a Központi Statisztikai Hivatal adatait is, amelyek szerint 2010 és 2021 között 644 fővel, 10 százalékkal csökkent a praktizáló háziorvosok száma. 2021-ben a 5807 praktizáló háziorvos több mint 73 millió esetet látott el. Egy háziorvosra 12 645 eset jutott, ez napi 50 beteget jelent, ami 16,3 százalékos emelkedés 2020-hoz képest. A betegszám növekedésének hátterében a Covid-19 járvány alatt bevezetett telemedicinális ellátás állhat, ami közel 2,5 millió esettel csökkentette ugyan a rendelői ellátások számát, ellenben több mint 10 millió új esetet jelentett telefonon keresztül.
A GKI elemzése szerint 2010-hez képest nyolc százalékkal nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma ez 2021-ben 1669 főt jelentett. Megyei szinten a legtöbb háziorvos (73) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik. Hasonlóan sok a betöltetlen praxis Budapesten és Pest megyében, ahol 59, illetve 58 háziorvost keresnek, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben, ahol 47, valamint 45 betöltetlen praxis van. Átlag feletti volt az orvoshiány Fejér, Heves és Nógrád megyékben. A legkevesebb, 16 betöltetlen praxis Csongrád-Csanád, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben volt.
Települések tekintetében kiemelkedő volt Salgótarján és Tatabánya kilenc, illetve nyolc betöltetlen praxissal. Továbbá négynél több háziorvos hiányzott, Pápán, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Nagykanizsán, illetve Újpesten, Kőbányán, Zuglóban, Kispesten és Pestszenterzsébeten, valamint a XV., a XVII., a XVIII. kerületekben is.
A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 60 év körüli. A GKI másik két problémaként jelölte meg a kilátástalanságot, ami főleg azokat a praxisokat sújtja, amelyek nehezen elérhető településeken találhatóak, illetve a magánellátás elszívó hatását a magasabb juttatások miatt, ez a probléma inkább a nagyobb városok esetében magyarázhatja a betöltetlen praxisok magas számának emelkedését.
A GKI adataira a Demokratikus Koalíció (DK) nevében Komáromi Zoltán, az úgynevezett árnyékkormány egészségügyi árnyékminisztere reagált. „Egy felelős kormány alatt elképzelhetetlen lenne, hogy az országban minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen. A háziorvosok átlagéletkora meghaladja a 60 évet, a még dolgozó háziorvosok negyede betöltötte a 65. évét – áll a párt közleményében, amely szerint utánpótlás alig van, eközben pedig az Orbán-kormány ahelyett, hogy érdemben foglalkozna az ágazat problémáival, inkább elsüllyeszti az egészségügyet Pintér Sándor belügyminiszternél, „aki szakmai tudás és egyeztetés nélkül kezd átalakításokba”. Komáromi Zoltán szerint az egészségügy helyzete tovább romlik, és egyre több ember marad állandó háziorvosi ellátás nélkül.
