Sok tumoros megbetegedésre már csak későbbi stádiumban derül fény

Sok tumoros megbetegedésre már csak későbbi stádiumban derül fény

Szabó Gábor ügyvezető ortopéd-traumatológus, sportorvos ultrahanggal vizsgálja egy férfi vállát a Bujtosi Egészségcentrumban Nyíregyházán 2017. január 23-án, az egészségügyi központ hivatalos átadása napján (Fotó: MTI Fotó: Balázs Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Összevonnak osztályokat, csak hónapok múlva kap időpontot a páciens, a daganatos betegek is rendre késve jutnak ellátáshoz. A háziorvosok folyamatosan panaszkodnak, hogy nem tudják eljuttatni őket szakellátásra. Pedig esetükben azok a hetek akár az életükbe kerülhetnek. Nem véletlen, hogy annak ellenére, hogy jó minőségű gyógyszereink vannak, jó minőségű intézeteink és orvosaink, a daganatos betegek halálozásában a világon a negyedik helyen vagyunk, Mongólia, Kiribati és Zimbabwe után – fejtette ki Szijjártó László gyermekorvos, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában a napokban.

Azt, hogy helyenként komoly kihívásokkal küzd az ellátórendszer, tumoros megbetegedéssel küzdő olvasónk tapasztalatai is alátámasztják. Az illetőnek heteket kellett várnia egy fontos diagnosztikai vizsgálatra, amit orvosa betegszabadságával is indokolt az intézmény, a várakozás miatt már korábban elvégzett laborvizsgálatot is meg kellett ismételni. A szükséges diagnosztikai vizsgálatot egyébként nem is abban az intézményben végzik, hanem egy másik városban.

Lapunkkal Szabad Zoltán háziorvos is megosztotta tapasztalatait. Mint kifejtette a tumorgyanús esetek jellemzően a szűrővizsgálatok, valamint a betegpanaszok révén a háziorvosok által kezdeményezett diagnosztikai vizsgálatok útján kerülnek az ellátórendszer látókörébe. A koronavírus-járvány alatt ugyanakkor a szűrővizsgálatok jórészt szüneteltek, így most sok tumoros megbetegedésre már csak egy későbbi stádiumban derül fény, amikor sajnálatos módon rosszabbak a gyógyulási esélyek és az ellátórendszerre is több feladat hárul. Szavai szerint ha tumor gyanúja felmerül egy betegpanasz, vagy egy háziorvosi vizsgálat alapján, azonnal megírják a beutalót laborvizsgálatra és alapvető diagnosztikai vizsgálatokra, ám ezekre esetenként több időt kell várni, mint korábban. Az általános tapasztalat az, hogy ahol beigazolódik a tumorgyanú, az események felgyorsulnak, a szakellátás ekkor már jellemzően az elvárható színvonalon működik.

Több a daganatos beteg Magyarországon

Szijjártó László egyébként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég nyilvánosságra hozott jelentésére tett utalást, amikor harmadik világbeli országokkal említette hazánkat egy mezőnyben. A jelentés szerint 2019-ben hazánkban 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint az EU-tagállamok átlagában, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag. A rákhoz kötődő halálozás tekintetében Magyarország az első Európában. Eközben a daganatos betegeknél az egy főre jutó gyógyítási ráfordítás mindössze az uniós átlag 69 százaléka Magyarországon, ráadásul a magyar egészségügy humánerőforrás-hiánya miatt a betegek ellátásában is jelentősek a területi egyenlőtlenségek. Így a regionális és megyei központokban hiány van onkológusból, radiológusból, és az OECD szerint csak az Országos Onkológiai Intézet rendelkezik elegendő számú szakemberrel. 

A jelentés megállapításaival március elején szembesítettük a kormányinfóra igyekvő Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki kétségbe vonta azokat. „Soha olyan komoly finanszírozásbővülés nem volt, mint az elmúlt években. Nem is beszélve arról, hogy egyébként az egészségügyön belüli finanszírozása az onkológia esetében a legnagyobb. Tehát érdemes újra megvizsgálni az adatokat, hogy pontos számokon nyugszanak-e”.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2014-es összefoglalója szerint a daganatos megbetegedésekhez kapcsolódó kiadások közel 160 milliárd forintot tettek ki. Az OECD Magyarország vonatkozásában a daganatos betegségekkel kapcsolatos összes költést 2018-ban 1372 millió euróra becsülte, ami akkori – 320 forintos – euróárfolyamon számolva 439 milliárd forintnak felel meg, vagyis 5 év alatt valóban jelentősen nőtt a ráfordítás. Ám ahogy arra az OECD riportja is felhívja a figyelmet, a magyar egészségügyi kassza abban az évben a daganatos betegekre személyenként 226 eurót (körülbelül 72 ezer forintot) költött, az uniós országokban ez az összeg elérte a 326 eurót (104 ezer forintot).