20 százalék köré emelkedhet ősszel az infláció Magyarországon – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorába szerda este.
Júliusban a júniusihoz képest több mint két százalékponttal növekedtek az árak, ami magasnak számít. Általában nyáron jó néhány termék esetében még csökkenni szoktak az árak, például a nyers élelmiszereknél az új termés, vagy a ruházati termékeknél a nyári akciók hatására. Ám ezek a folyamatok most nem érvényesültek, velünk maradtak viszont az inflációs hatások. A legutóbbi inflációs adat megfelelt az MNB várakozásainak, a 16,7 százalékos maginfláció azonban kicsit magasabb volt, mint amire számítottak – mondta Virág Barnabás.
Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad, legalább őszig, de inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. „Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” –mondta, hozzátéve, hogy az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe.
Szerinte a élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. A másik hatás a rezsiárak emelkedése a legutóbbi kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak.
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz a jegybank becslése szerint. Ha ezt csak hüvelykujjszabályként hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. És ehhez kell még hozzávenni majd Virág Barnabás elmondása szerint, hogy az aszály következményeként kialakuló drágulás mekkora lesz, vagy hogy a globális piacokon kialakuló nyersanyagárváltozás milyen további változásokat indukál.
Kifejtette: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának. Sőt, szerinte speciális viharzóna felé halad a világ, azon belül még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak. Európa ennek kifejezetten kitett – hangsúlyozta. Amint felsorolta, a 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-2009-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány. „Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk. Magasak a világban az adósságszintek, itt van még a koronavírus, ami ráadásul Kínában még lezárásokat jelent, emelkednek az energiaárak… Olyan puskaporos levegő van, ahol ezek a faktorok nagyon könnyen össze tudnak adódni. Európa ezeknek kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína” – írta le a világgazdasági helyzetet Virág Barnabás.
Az MNB korábban szeptemberre jósolta az infláció tetőzését, és akkor még azt jósolták, hogy 14–16 százalék lesz a legmagasabb érték. Igaz, ez még a rezsiemelés bejelentése előtt volt.
„Nem az élelmiszerárstop fékezi az inflációt”
– Ha októberben visszatérnek a piaci árak, továbbá addig nem enyhül a nyomás a forinton és az olajárakon, akkor feltehetően nem állunk meg 20 százalékos infláció alatt – mondta a Magyar Hangnak még kedden Virovácz Péter elemző . Mint megjegyezte, az élelmiszerárstop fenntartását teljesen szükségtelennek tartja, mert ez már most is csak annyit jelent, mint halottnak a csók. Ezt mutatja, hogy éves alapon az élelmiszerárak júliusban 27 százalékkal nőttek. A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy ezen belül a margarin 65,8 százalékkal lett drágább, de 40 százalék fölötti a kenyér, a sajt, a száraztészta és a tejtermékek árának emelkedése is, miközben a baromfihús 38,8, a péksütemények 38,5, és a tojás 37,5 százalékkal drágult.
Csak hangsúlyozni tudom, hogy nem az élelmiszerárstop fékezi az inflációt, hiszen a kereskedők áthárítják a lakosságra a hatósági árral érintett termékeken keletkezett veszteségeiket. Ami igazán kellemetlen, hogy az árstop elengedésével duplán fogjuk megfizetni az egész intézkedés árát, mert nem hiszem, hogy a kereskedők más termékek árát hirtelen lecsökkentenék, mert végre az alapliszt árát meg lehet emelni – szögezte le a szakértő. Véleménye szerint gazdasági szempontból az árstop-intézkedések ma már többet ártanak, mint amennyit használnak.
