Átlépte hétfőn a 400 forintos lélektani határt a forint euróhoz mért árfolyama a devizapiacon. Ilyen sokat még soha nem kértek az uniós devizáért. Az árfolyam a mindennapi életre is komoly hatással van: a külföldről beszerzett termékekért vagy éppen a külföldi szállásokért is valutában kell fizetni, emiatt pedig a külföldi nyaralások ára is jelentősen emelkedik, egyes becslések 20 százalék feletti drágulást jósolnak. A tartósan magas infláció mellé tehát betársult a tartósan gyenge forint is.
Miért van rossz állapotban a forint?
Bod Péter Ákos közgazdász, egykori jegybankelnök szerint a rekordgyenge árfolyam több hatás együttes érvényesülésének következménye. – A magyar forint tulajdonképpen lebegővaluta, vagyis a kereslet-kínálat alakítja az árfolyamát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), ha nem szükséges, nem avatkozik be vásárlással, szóbeli intervencióval, vagy pedig kamatpolitikával a piaci folyamatokba. A jegybank ugyanis úgy tartja, hogy a kamatnak nem az árfolyam alakítása a legfőbb funkciója, hanem az infláció szabályozása. Persze ha elég magas a kamat (jelenleg 5,9 százalék), akkor vonzóbb forintban tartani a pénzeket, és ez természetesen kihat az árfolyamra is, a magas forintkamatok ezáltal erősítik az árfolyamot. A magyar kormánynak és az MNB-nek viszont az elmúlt időszakban az volt az álláspontja, hogy alacsonyan tartja a kamatokat, mert az serkenti a gazdaságot. Ám ez egyúttal gyengítette is az árfolyamot – magyarázta a közgazdász.
Kiemelte továbbá: emellett nagyban befolyásolja az árfolyamot a világban lévő bizonytalanság, a befektetőket ilyenkor nem annyira a hozam érdekli, sokkal inkább az, hogy biztonságban tudják a pénzüket. Az egykori jegybankelnök ennek apropóján emlékeztetett: az orosz-ukrán háború kitörése következtében a környező országok valutáinak árfolyama is romlott, a pénzpiaci pánikhangulat azonban később oldódott, így például a cseh korona is visszakorrigált a háború előtti szintre. Nem ez történt azonban a forinttal.
– A kedvezőtlen nemzetközi pénzügyi környezet, továbbá az a tény, hogy a nemzeti bank nem áll a fizetőeszköz mögött erőteljes kamatpolitikával, ráadásul a kormány gazdaságpolitikája is nehezen követhető – hiszen kivár, amikor beavatkozásra lenne szükség, majd improvizál – ezek együttesen jelentős árfolyamgyengítést okoznak – szögezte le.
Szakértők azonnali kamatemelést szorgalmaznak
Az árfolyam további gyengülésével szembeni eszközökről a Corvinus Egyetem tanára, az MTA doktora azt mondta, hogy az MNB folytathatja a kamatemelést. Nem véletlen egyébként, hogy a forint védelme érdekében többek között azonnali jelentős kamatemelést tartanának szükségesnek hazai és külföldi pénzügyi elemzők is. Ugyanakkor a közgazdász számára valamennyire érthető a jegybank óvatossága is, hiszen a hitelt fizető emberek számára rendkívül megterhelő lenne, ha a jelenleginél sokkal gyorsabban nőnének a kamatok.
Eközben a kormány is megszabadulna hatalmas deficitjétől, ezért is vetett különadókat egyes szektorokra, ám egyre inkább körvonalazódik, hogy az érintett cégek nyíltan vagy burkoltan, de áthárítják azokat az embereket. Ami a kormányt további erős megnyilatkozásokra illetve lépesekre készteti. – Nem azt tartom nagy gondnak, hogy a kormány vitába keveredett a Ryanair diszkont légitársasággal, hanem azt, hogy valójában a közgazdasági logikával viaskodik. Ha adókat vetnek ki a gazdasági szereplőkre, akkor az csökkenti a lakosság vásárlóképességét is és fékezi a gazdasági növekedést. Ebben nincs semmi rendkívüli, hiszen a megszorítás ezzel jár. Ugyanakkor ezt be kellene vallani. Mert nem lehet úgy tenni, hogy miközben a kormány elveszi a vállalkozók pénzét, elvárja, hogy a szolgáltatásaik, termékeik ne dráguljanak, és az emberek zsebében is ugyanannyi pénz maradjon. Vagyis hogy ugyanannyi beruházás és ugyanakkora növekedés legyen, mint korábban. Abszurdum elvárni, hogy miközben extraadót vetnek ki a bankokra, a banki hitelezés mértéke ne csökkenjen, a biztosítási díjak se növekedjenek, és a légitársaságok is ugyanannyiért reptessenek, mint korábban. A pénzvilág az őszinteséget értékelni szokta – jelezte.
Meddig eshet még a forint?
A fő kérdés most az, vajon a hétfő és kedd reggel is látott 400-402 forintos csúcsnál is lehet-e még rosszabb a forint euróhoz viszonyított árfolyama: a Reuters technikai elemzése szerint ugyanis még innen is lehet feljebb, a 410, de a 440 feletti árfolyam sem zárható ki.
Bod Péter Ákos szerint a tapasztalatokból kell kiindulni. Ezek azt mutatják, hogy ha valamilyen határhoz ér az árfolyam, akkor korrigálás várható. Ám a forint esetében ez rendszerint nem a korábbi árfolyamszintet jelenti, hanem annál mindig valamivel magasabbat. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar fizetőeszköz romlása már hosszú ideje, 15 éve tart, és azóta jelentősen és folyamatosan veszít az értékéből az uniós fizetőeszközzel szemben.
A volt jegybankelnök szerint érdemben javítana az árfolyamon, ha Magyarország is csatlakozna azon országokhoz, amelyek tisztességes nyereségadó-reformot hajtanak végre. Ezzel szemben – mint fentebb írtuk – a kormány különadókat vetett ki egyes szektorokra. Úgy látja, sokat segítene a forinton az Európai Unióhoz fűződő viszony rendezése is. – Minél hamarabb érkezik meg az Európai Unió helyreállítási alapjából származó forrás, vagy legalább világossá válik, hogy tényleg meg fog érkezni, annál hamarabb javulhat érdemben az árfolyam. A jelenlegi helyzetben egy szerencsétlen kormánypolitikusi megszólalás akár 20 forinttal is leránthatja az árfolyamot. Ennek az ellenkezője is igaz: egy megfelelő nyilatkozat viszont erősítheti az árfolyamot legalább egy időre – magyarázta a közgazdász.
Nagy Márton: a béke iszonyú erőt adna a forintnak
Mindez különösen érdekes annak, fényében, hogy – mint megírtuk – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden arról beszélt, hogy az elmúlt napok forintgyengülése, és így a 400 forintos euróárfolyam leginkább a globális folyamatok eredménye, és az orosz-ukrán háború vége egy iszonyú erőt adna a forintnak. Szerinte a kormány elvégezte a házi feladatát, kész a költségvetési kiigazítás, és nyárra lesz megállapodás a kohéziós alapról, őszre pedig a kormány megállapodhat az Európai Bizottsággal a helyreállítási alapok forrásairól.
Ugyanakkor érdemes felidézni, miket is mondott Orbán Viktor még 2008 novemberében a gyenge forintról (akkor 274 forintba került egy euró), a gazdasági válság kitörése után két hónappal. Az ellenzék vezetőjeként akkoriban a Budapesti Értéktőzsde vezetőivel tárgyalt, ami után arról beszélt, hogy a Gyurcsány-kormány „a forintot mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont az árfolyam a reális áron mozgott volna 250 és 260 forint között, akkor a jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki egy rossz pszichózis.”
– A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak – tette hozzá.
