A dunai limes magyarországi szakasza nincs az újak között, ám a németek, osztrákok és szlovákok önállóan kivívták, hogy az ő szekciójukat felvegyék.
Miként arról elsőként beszámolt lapunk: 34 új helyszínnel 1154-re emelkedett a világörökségi listán szereplő, védettséget élvező műemlékek száma. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete világörökségi bizottságnak a kínai Fucsou városában megtartott két hetes konferenciája végén hivatalosan is regisztrálták az új belépő emlékhelyek listáját.
Ahogy pedig az már várható volt: az erdélyi Verespatak mellett az ókori Római Birodalom egyik európai folyami határvédelmi rendszerének, a dunai limesnek a nyugati szakaszát is felvették az UNESCO-védettséget élvező műemléki helyek közé. Méghozzá úgy, hogy abból kiemelték a magyarországi részt. Az ügy legkínosabb része, hogy minderre azért került sor, mert a magyar kormány már évek óta variált a közös, német-osztrák-szlovák-magyar pályázattal. Két éve kivették a határvédelmi rendszerből a Hajógyári-szigeten fekvő, és feltehetően elsőként Hadrianus császár által építtetett helytartói palotát.
Egy hónapja aztán arról jött hír, hogy teljesen vissza is vonta pályázatát a magyar fél. Ez nagyon felháborította a három másik partnert, akik Fucsouban önálló frontot indítottak azért, hogy a magyarokat sutba dobva, a folyami határ – amit egyébként rómaiak „ripa” néven emlegettek, limesnek a szárazföldi határt nevezték – végül mégis elismertséget kapjon. (Az előzményekről írt összefoglalónkat itt találják.) Vitát rendeztek a témában, amelynek végén arról szavaztak, legyen világörökségi helyszín a dunai limes nyugati szekciója, a magyarok nélkül is.
Az, hogy ez sikerült azért is példa nélküli, mert korábban nem bontottak szét úgy pályázatokat, hogy abból csak egy szekcióját emeljék be az UNESCO-védettségi listára. Ezzel azonban most – ahogy megírtuk – kivételt tettek. Hogy mekkora fegyvertény ez, azt jól mutatja, hogy az UNESCO a hivatalos oldalán, címlapos vezető anyagának címében is kiemeli, hogy a dunai limest is felvették az idei körben.
Az MTI ugyan beszámolt az UNESCO-ülésről, ám eme hányatott előzményekről ott nem adtak hírt. A vasárnapi, megerősítő közleménnyel kapcsolatban kiadott hírben arról írtak: a tanácskozáson huszonkilenc kulturális és öt természeti helyszínt vettek fel a listára. Bekerült a rangos felsorolásba a vendéglátó Fucsien tartomány ősi kereskedővárosa, Csüancsou, és ezzel ötvenhatra emelkedett a kínai világörökségi helyszínek száma. Egy helyszín, Liverpool történelmi tengeri kereskedelmi városrésze elvesztette világörökségi státuszát az arculatában és látképében visszafordíthatatlan károkat okozó beruházások miatt.
A fucsoui ülésen kétszáz helyszínmegőrzési jelentést tekintettek át, és modellértékűként ismertek el három objektumot, a kínai nagy falat és két elefántcsontparti nemzeti parkot. Elfogadták a Fucsoui Nyilatkozatot, amely egyebek közt segítséget kér a fejlődő országoknak, különösen Afrikának és a kis szigetállamoknak. A kínai hivatalos közlés szerint az ülésen az UNESCO globális stratégiáját követve elsőbbséget adtak Afrikának azzal, hogy két afrikai helyszínt is felvettek a világörökségi listára.
A Kongói Demokratikus Köztársaság erőfeszítéseit elismerve levették a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájáról a Salonga Nemzeti Parkot. Arra már cikkében a Telex is emlékeztetett, egyelőre nem került fel a veszélyben lévő helyszínek listájára sem Budapest, sem Velence, sem az ausztráliai Nagy-korallzátony. Ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, az UNESCO leállíttatná a Fertő-tavi gigaberuházást is. A 32 milliárdos turisztikai beruházás sokak szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO kulturális örökséghez tartozó helyszínen, ezért a kezdetektől sokan ellenzik.
A világörökségi bizottság következő, 45. ülését az oroszországi Kazanyban tartják 2022. június 19-30-án.
