A magyar szakasz nélkül is világörökségi védettséget kap a dunai limes

A magyar szakasz nélkül is világörökségi védettséget kap a dunai limes

A tokodi késő római erőd madártávlatból (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elsőre meglepő, ám az előzményeket nézve annyira talán nem váratlan döntés született a kínai Fucsou városának elnökletével zajló UNESCO-ülésen: a magyar szakasz nélkül is világörökségi védettséget kap a dunai limes nyugati része. A World Heritage Site szakportál beszámolója szerint az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete világörökségi bizottságának idei ülésén 34 új helyszínt adtak hozzá a már eddig 1154 UNESCO-védettséget élvező emlékhez.

Ezek között van a dunai limes németországi, ausztriai és szlovákiai közös szakasza, összesen mintegy 34 lelőhellyel.

A dunai limes védetté nyilvánításának ügye már évek óta húzódik, amiért a magyar kormány belenyúlt a közös pályázatba – és előbb két éve kivette a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből, majd idén június közepén kormány kezdeményezte, vonják vissza a Római Birodalom folyami határvonala – a dunai limes – újabb szakaszainak világörökségi listára történő felvételét. Mint a témát megszellőztető 444 is emlékeztetett rá, ha az egyik jelölő ország visszavonja a pályázat támogatását, az gyakorlatilag biztossá teszi a sikertelenséget.

Az ügy azért is volt igen kínos, mert az egyik koordinátor szerint a pályázatot néhány héten belül – épp a most zajló kínai ülésen – sikeresen bírálták volna el. A dunai szakaszra elvileg két szekcióban pályáztak. A DL West tagjai Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország, míg a DL East tagjai Horvátország, Szerbia, Románia, valamint Bulgária voltak. A tervek szerint a magyar rész még két éve, 2019-ben Bakuban kapott volna védettségi státuszt, ám a Hajógyári-sziget kihúzásával az kútba esett. 

A 444 kereste a kormányt a témában, ám a reakció a Mandineren jelent meg. Magyar részről pedig azzal érveltek: „Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet”, de úgy, hogy ne csak a limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszai kapják meg a minősítést, hanem Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia limes-szakaszai is.

– A kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok viszont e javaslat ellen léptek fel. Magyarország felajánlotta a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is, de a nézőpontok továbbra sem közeledtek. Miután a nyugati szegmens a júliusi Világörökség Bizottsági ülés napirendjén szerepel, értesíteni kellett a Világörökség Központot a nevezési eljárás folytatásának akadályáról – írta a Miniszterelnökség.

Ahogy arról azonban két napja beszámoltunk, a magyar részek nélkül is kellően értékesnek tartják a pályázók a dunai limest a világörökségi címre, ha Magyarország nem is tart igényt az elismerésre, a német, osztrák és szlovák fél ezért továbbvitte az elismerésért folytatott küzdelmet.

Eme előzmények után került a dunai limes ügye a fucsoui UNESCO-ülés napirendjére. Miután első körben azt közölték, jelen állapotában ismét elhalasztották a világörökségi elismerést, a német Dpa hírügynökség beszámolója szerint élénk és hosszú vitát folytattak a szakemberek. Mint elhangzott, „példátlan eset”, hogy Magyarországon ilyen módon, a célegyenesben hagyta el a közös pályázatot. A diskurzus során a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (Icomos) aláhúzta, hogy Magyarország nélkül mintegy 400 kilométernyi szakaszt, a dunai limes több mint felét, kivették a pályázatból. „Ezért nem kapott érvényes értékelést a pályázat arról, hogy »kiemelkedő egyetemes értékű« helyszínről van-e szó, amely alapján a világörökség részét képezhetik” – írta beszámolójában a Dpa.

A házigazda kínaiak javaslatára, a téma megvitatására egy munkacsoportot hoztak létre, amely a hét végére, azaz az UNESCO-ülés július 31-i zárására döntést ígért.

Ezt követte egy szavazás pénteken, amely elsöprő fölénnyel szavazta meg azt, hogy a dunai limes német-osztrák-szlovák szekciója önállóan, a magyar részek nélkül kapjon UNESCO világörökségi védettséget. Az ülést élőben követő élő hírfolyam tanulsága szerint a jelenlévő tagállamok közül 15 szavazott a magyarok nélküli pályázat elfogadására, míg csak hárman voksoltak ellene; egy szavazat érvénytelen volt, míg ketten nem voksoltak.

Az egykori római hadsereg védte európai védvonalak szekciónként kaptak UNESCO-s védettséget: a brit Antoninus- és Hadrianus-falak 1998 és 2005 között, a Svájcon, Németországon és Ausztrián át húzódó raetiai limes 2005-ben, míg a rajnai rész most kedden kapta meg a világörökségi státuszt. Így az egyetlen európai határszakasz a dunai maradt, amelynek legnyugatibb részét most vettek fel a listára.

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom