Lehet, hogy sokaknak meglepő, de bizony a piac- vagy közvélemény-kutatás komoly szakma, amelynek írott és íratlan szabályai mind azt hivatottak biztosítani, hogy objektív eredmények szülessenek. Ezzel Orbánék is tisztában vannak, hiszen köztudott, hogy a Fidesz vagy a kormány minden lépését, minden kommunikációs megnyilvánulását alapos kutatásokra építik, már ami a várható társadalmi fogadtatást illeti.
Ennek fényében különösnek tűnhet, hogy a nemzeti konzultációk milyen mértékben (teljesen) hagyják figyelmen kívül a szakma legalapvetőbb szabályait is. Csak két tankönyvi idézet:
• A kérdések megfogalmazása (vagy a kérdések sorrendje) semmiképp ne befolyásolja a válaszadót!
• Az alternatív vagy szelektív kérdések (magyarán, amikor megadott lehetőségek között kell választani) tartalmazzanak minden elképzelhető választ, szükség esetén a felsorolás végén legyen „egyéb:….” opció is.
Ha ezeket a követelményeket összevetjük az eddigi „nemzeti konzultációk” bármely kérdésével, máris világos, hogy a szó sincs pártatlan és független piackutatásról, hanem csak egy, minden háztartásba eljuttatott agitációs propagandakiadványról. Gondolom, erre elég egyetlen példa az éppen aktuális szórólapból: „Brüsszel betiltotta az Oroszországból érkező szilárd tüzelőanyagok (például a szén) behozatalát is. Tilalom vonatkozik az acélra és a fára is, és ezt más nyersanyagokra is ki akarják terjeszteni. Az intézkedés nagy áremelkedéseket eredményezett, tovább növelve a családok terheit. Az energiaválság következményeként Európának a korábbiaknál nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagra van szüksége, és igényeit nem képes saját kitermelésből fedezni. Ön egyetért a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval? IGEN – NEM”
Azt ne is firtassuk, hogy a vajon a felvezető szöveg minden állítása megfelel-e a valóságnak, vagy hogy nem tartozna-e a szükséges információk közé az is, hogy a magyar kormány egytől egyig megszavazta a bombának ábrázolt szankciókat. Csak azt tegyük mérlegre, hogy alkalmas-e a válaszadó befolyásolására, vagy sem. No meg azt is, hogy eléggé árnyalt válaszlehetőséget biztosít-e az igen-nem: vagy akadhatna tán olyan vélemény is, hogy mondjuk a szénnel nem, de az acéllal igen.
Mindezek tudatában örömmel olvasom, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom civil konzultációt indított „az elhibázott kormányzati döntésekről”. Kíváncsian vártam a kérdéseket, de csalódnom kellett: ezek ugyanolyan szakmaiatlan, agitatív megoldások. Ismét csak egyetlen példa: „12 év alatt a Fidesz egy új nemzeti tőkésosztály kialakítására törekedett. Ezt nagyarányú korrupcióval, államosítást követő magánosítással, és tisztességtelen versenyfeltételekkel érte el. Egyetért Ön azzal, hogy a katás magyar kisvállalkozók helyett a kaszinókat, dohánycégeket, a migránsbetelepítésen és vakcinabeszerzésen meggazdagodott vállalkozókat, valamint a 300 milliárd feletti multicégeket adóztassák? IGEN – NEM”
A dolgot értem is, meg nem is. A cél nyilván nem a politikai közvélemény valós megismerése, hiszen erre ez a kérdőív éppen úgy alkalmatlan, mint a nemzeti konzultáció. (Remélhetőleg erre a célra az MMM végez vagy végeztet professzionális kutatásokat, bár ennek a reménynek ellentmond mind a tavaszi választások előtti, mind az azóta eltelt hónapok tapasztalata.)
Ugyanígy nyilvánvaló, hogy a civil konzultáció propagandisztikus hatásában sem veheti fel a versenyt a kormány akciójával, hiszen teljesen irreális feltételezés lenne, hogy ez az online kérdéssor is eljuthasson minden választópolgárhoz. (A „magyarok” tájékozottságáról és ilyen irányú igényéről sokat elmond, hogy egy friss felmérés szerint a megkérdezettek durván harmada azzal sincs tisztában, hogy a „brüsszeli” szankciókat Orbán Viktor is megszavazta.) Ha viszont az MMM kezdeményezése zömmel csak az ellenzéki érzelmű emberekhez jut el, akkor különösebb mozgósító ereje sem lehet, legfeljebb a meglévő egyetértés újabb fejbólintását válthatja ki. Legjobb esetben még tán egy halványt mosolyt.
Az azonban legalábbis kérdéses, hogy az ellenzék energiáit érdemes-e a nemzeti konzultáció parodizálására, a különböző rendű-rangú kormánypropagandisták megfricskázgatására fordítani. Úgy hiszem, az elárvult konzervatívok, meg a szintén elárvult balosok, liberálisok ennél többet remélnek és többet is érdemelnek.
