Eredetileg november elsejére irányozták elő az uniós tagállamok, hogy gáztárolóik átlagos töltöttségi szintje legalább nyolcvan százalék legyen. Ehhez képest két hónappal korábbi időpontban, augusztus 31-ével sikerült teljesíteni ezt a célt.
Ezt Mechthild Wörsdörfer, az Európai Bizottság energiaügy főigazgatóságának helyettes vezetője erősítette meg az Európai Parlamentben, ahol egy szakbizottsági meghallgatáson vett részt. Nem sokkal ezt követően az Európai Bizottság sajtószolgálata is hasonlóan nyilatkozott.
A bizottsági főigazgató-helyettes ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez egy átlagos érték, vannak olyan országok, ahol ennél magasabb, máshol viszont csak 60-70 százalékos a töltöttség. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tagállamok komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a piacon meglévő készleteket felvásárolják.
Mechthild Wörsdörfer azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet továbbra is kritikus, ellátási zavarok fordulhatnak elő, hiszen 13 ország irányába részben vagy egészben lezárták az oroszok gázcsapokat. A nyolcvan százalékos töltöttséget éppen ezért tartották fontosnak a tagállamok, a legrosszabb – de a jelek alapján egyre valószínűbb – forgatókönyv szerint ugyanis arra kell készülni, hogy a következő telet orosz gáz nélkül kell átvészelnie Európának.
Kivételt jelenthet el alól Magyarország, ahová a Gazprom nem csökkenti, hanem növeli a szállításokat. Szóba került ez is a parlamenti meghallgatáson, Christophe Grudler, a liberális Renew-frakció szónoka szerint az oroszokkal kötött újabb üzlet nem az európai szolidaritás jele akkor, amikor a Gazprom más országok ellátását veszélyezteti.
A nemzetközi sajtó több képviselője is erre volt kíváncsi az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján, vagyis az európai közvéleményt is élénken foglalkoztatja a magyar különutasság. Mindenesetre a brüsszeli testület nem kommentálta a fejleményeket, a szóvivő arról beszélt, hogy jövő héten pénteken a tagállami energiaügyi miniszterek rendkívüli találkozóján fel lehet vetni ezeket a kérdéseket.
Visszatérve a parlamenti eseményre, Mechthild Wörsdörfer összegezte azokat a lépéseket, amelyeket az EU jelenleg is megtesz annak érdekében, hogy ne legyenek télen ellátási zavarok. Ennek érdekében a tagállamok diverzifikálják a beszerzéseiket, új beszállítókkal kötnek szerződéseket az oroszok helyett (kivéve Magyarország), növelik a megújuló energiaforrásokból származó kitermelést, többet költenek az energiahatékonysági beruházásokra és szeptember és március között 15 százalékkal csökkentik a fogyasztásukat.
Ennek első tapasztalatait majd október közepén összesítik, a hatástanulmányok szerint egy ilyen mértékű megtakarítás az átlagosnál hidegebb tél esetén is biztosítékot jelent.
Két hét múlva várható, hogy az Európai Bizottság konkrét jogszabályokra is javaslatot tesz, amely része lesz a gáz és az áram árának elválasztása, időleges ársapka bevezetése, az energia drágulásából jelentős profitot elkönyvelő energetikai óriásvállalatok különadóztatása és közös uniós energiabeszerzési rendszer bevezetése.
