A csütörtöki kormányinfón a költségvetéssel kapcsolatos súlyos bejelentések hangzottak el. Egyrészt arról, hogy 675 milliárd forint értékű beruházást halasztanak el ahhoz, hogy tartani tudják a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékáról 4,5 százalékra emelt költségvetési hiányt. Másrészt azt is bejelentették, hogy a jövő évi költségvetést csak az amerikai választást követően, november 5-e után nyújtják be az Országgyűlésnek. Közgazdászokat kértünk ezek értelmezésére.
– A magyarázat – hogy az amerikai választás miatt kell ősszel benyújtani a költségvetést – komikus, és annyira vicces, mint amikor elszáll a költségvetés, és azzal a felütéssel jelentik be ezt, hogy a kormány elkötelezett a feszes gazdálkodás mellett. Már sokszor elmondtam, hogy az első félévben benyújtott költségvetés balgaság, hiszen semmilyen adat nem alapozhatja meg azt. Vagyis amit most hallottunk, az visszatérést jelent az értelmes tervezés világába, miután a kormányzati blöffök kudarcot vallottak. Tavaly például még a növekedés előjelét sem találták el a kormány szakértői. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a beruházások most bejelentett visszavágása csak az első lépés. A jelenlegi belpolitikai helyzetben – amikor repedezni látszik a fideszes tömb, miközben júniusban választások lesznek – arra lehet számítani, hogy június 9-e után részletezik, hogy milyen kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket – „népiesen megszorításokat” – terveznek. Ezek ismeretében valamikor az idei év őszén már valóban megalapozott költségvetést lehet benyújtani – foglalta össze a lényeget röviden Bod Péter Ákos közgazdász, a Corvinus Egyetem akadémikusa.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szintén nevetségesnek tartja a jövő évi költségvetés novemberi benyújtásának megokolását. Nevezetesen hogy az amerikai választásokat követően, a fejlemények ismeretében érdemes a gazdasági folyamatokról elgondolkodni. – Sokkal inkább az lehet mögötte, hogy nincs elegendő szakértői kapacitás a két költségvetés párhuzamos elkészítésére. Azt ugyanis már bejelentette a kormány, hogy a 2024-es büdzsét jelentősen át kell szabni, hiszen kiderült, hogy az eredeti, 2,9 százalék GDP-arányos hiány nem tartható, a deficitcélt ezért 4,5 százalékra emelték. Amíg pedig nincsenek biztos számok az idei költségvetésről, addig nincs mire építeni a jövő évit. Az mindenesetre üdvözlendő, hogy valamiféle normalizálódás látszik a költségvetés-politikában – mondta a közgazdász.
Szerinte a hiánycél megemelése egyben azt is jelenti, hogy 1500 milliárd forinttal nő a pénzforgalmi hiány, így ennek megfelelően kell emelkedni a finanszírozásnak is. Nem véletlen, hogy az Államadósság Kezelő Központ ehhez igazította a finanszírozási tervét, külső és belső forrásokból. – A részleteket illetően ugyan titkolózik a kormány, vélhetően azonban úgy számolnak, hogy a 4,5 százalékos hiány eléréséhez van szükség a beruházások 675 milliárd forintos visszafogására. Ez az idei évben a költségvetésből finanszírozott beruházások 30 százalékát jelenti, tehát jelentős összegről van szó. Minden bizonnyal infrastrukturális beruházások elhalasztására kerül majd sor. Ez az összeg arra az 5500 milliárd forintnyi beruházásra rakódik rá, amelynek felfüggesztését Lázár János építési és közlekedési miniszter 2022 óta több lépcsőben bejelentette. Vagyis a legfontosabb növekedési tényezőt fagyasztják be, mert ennek van a legkevesebb politikai vesztesége. Az más kérdés, hogy az ezzel okozott gazdasági kár annál nagyobb – foglalta össze a lényeget a közgazdász.
Petschnig Mária Zita arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési kiadások visszavágása az építőiparban komoly nehézségeket okozhat: megbízások maradnak el, de akár elbocsátások is elképzelhetők. A másik oldalon viszont a külföldi befektetők számára rossz üzenet, hogy az év első negyedében ilyen költségvetési lépésekre van szükség. – Nagy kérdés, hogy a 675 milliárd forintos kiadáscsökkentés elegendő lesz-e a hiány 4,5 százalékon tartásához. Én ugyanis úgy számoltam, hogy amennyiben semmiféle intézkedés nem történik, akkor 5,8-6 százalékra rúghat a költségvetés hiánya. Ez ugyan csökkenést jelent a tavalyi 6,7 százalékhoz képest, de azért nem nagy eredmény. Most ugyan még nincs róla szó, de van esély arra, hogy az év második felében újabb költségcsökkentő intézkedéseket kell majd bevezetni. Különösen, hogy a kamatszolgálat (a felvett hitelek után fizetendő kamat – a szerk.) csaknem a GDP öt százalékára rúg. Ez azért különösen lehangoló, mert akkora összegről van szó, amely a legjobb időkben sem érkezett uniós forrásból az országba. Azzal is tisztában kell lenni, hogy hiába szabadított fel az Európai Bizottság 10,2 milliárd eurónyi támogatást – amelyből a kormány idén 2000 milliárd forint felhasználásával számol –, azok nem nagyon jönnek majd. Azt követően ugyanis, hogy az Európai Parlament a források felszabadítása miatt beperelte az Európai Bizottságot, a szervezet nagyon óvatos lesz a kifizetésekkel. Különösen, hogy a magyar kormány nem különösebben igyekszik teljesíteni a 27 sarokkövet, amelyet a folyósítás feltételéül szabott a Bizottság. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a beruházások befagyasztása csak átmeneti megoldást jelent, a költségvetésben ugyanis nagyon komoly strukturális problémák vannak, amelyeket ez az intézkedés nem kezel – mondta a közgazdász.
A szakértő ezen problémák között említette, hogy a munkaerő minőségének javítására – oktatás, egészségügy – fordított kiadások 2009-2022 közötti időszakban arányaiban csökkentek, és mindkét esetben az uniós lista végén áll hazánk. Hasonló a helyzet a szociális kiadásokkal is, azok a GDP 2009-es 18 százalékáról 13 százalékra csökkentek. Ez azért komoly gond, mert ezen kiadások magas szinten tartása teremthetnék meg a hosszú távú növekedés alapjait. Ugyanakkor az államháztartásból a gazdaság ösztönzésére fordított összeg arányaiban a legelső az unióban: ugyanezen időszak alatt a GDP 5 százalékáról 10 százalékra emelkedett, és ez a hatalmas összeg jellemzően a NER-oligarchákhoz vándorolt, kiemelten a sport, a szabadidő és a hitélet finanszírozására.
Kérdésünkre Petschnig Mária Zita az idei év várható folyamatairól szólva elmondta, bár nem tudni, kell-e adóemelésre számítani a választás után, az biztos, hogy az infláció a jelenleginél nem lesz kisebb, az év második felében pedig emelkedő tendenciát vesz majd. Ennek oka, hogy június 9-e előtt várhatóan élénkül majd a kereslet, növekszenek a bérek, a gazdasági szereplők pedig a tavaly elszenvedett veszteségeiket az árak idei emelésével igyekeznek majd ellensúlyozni.
