Kiket érinthetnek leginkább a bejelentett változtatások? És miket tehetünk, ha nincs pénzünk, de mérsékelni próbáljuk a gázfogyasztást? Többek között ezeket kérdeztük energetikai szakemberektől.
Igyekezzünk kevesebb vízben fürdeni? Fogmosás közben inkább zárjuk el a csapot? Egészen a közelmúltig a kormánypártok azzal riogattak, hogy ha nem ők maradnak hatalmon, akkor hozzá kell szoknunk az efféle életvezetési tanácsokhoz. Hol Márki-Zay Péter-nyilatkozatokkal, máskor német megmondásokkal riogattak, és még a legeltökéltebb ellenzéki szavazó is elhitte: ha a Fidesz nyer, minden rossz jöhet, de a rezsicsökkentés, az marad. Innen jutottunk odáig, hogy az elmúlt egy-két hétben már a kormánymédia is arról ír, mennyi ideig folyassuk a csapot, ha végül nem szeretnénk a rezsiszámlánk láttán sokkot kapni.
A részletszabályok a héten kiderültek, ezek pedig továbbra is afelé mutatnak: mostantól az átlagon felül fogyasztóként tekinthetnek magukra még kisebb lakásban, egy-két gyereket nevelő családok is. Úgy tűnik, még a pénzügyminiszter sem lehet teljesen képben, hiszen azt állította, hogy ők 137 négyzetméteren, hatan az átlagfogyasztás körül lehetnek. Ehhez képest elég csak kicsivel több elektronikai felszerelés, esetleg gáz- helyett villanyfűtés, hogy az ember máris súlyos ötven- és százezrekkel többet kelljen fizessen. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Hogyan lehet mégis közelítenünk a kormánypártok által feltalált átlagfogyasztáshoz? Többek között erről kérdeztünk energiaügyi szakembereket.
Már a leeresztett redőny is segít, a légkondi viszont sokat visz
A háztartás anyagi erőforrásainak függvényében kis léptékű energiatakarékossági lépésektől kezdve a mélyfelújításig rendkívül széles a skála – fejtette ki lapunknak az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója, Méhes Martina. A szakember szerint szokásaink megváltoztatásával, odafigyeléssel is meglepően sok energiát tudunk megtakarítani. De már a gáz- és villanyóra rutinszerű leolvasása is segít, ezek révén tudatosabb fogyasztókká válhatunk, így jobban kontrollálhatjuk energiafelhasználásunkat. Ami igencsak releváns szempont akkor, amikor a rezsicsökkentés-csökkentés bejelentésekor kiderül: sokan azzal sincsenek tisztában, mennyit fogyasztanak egy átlagos téli, mennyit egy átlagos tavaszi hónapban. A kormány pedig igyekszik rá is játszani erre, úgy beállítva, mintha csak egy szűk kisebbséget érintenének a mostani bejelentések, nem pedig több millió embert. Így sokan elhihetik, hogy kizárólag a medencével-szaunával rendelkezőknek kell aggódni, majd az első számla kézhez kapása után döbbennek majd meg. (A részleteket arról, mennyit is kell majd ezután fizetni, korábbi cikkünkben olvashatják.)
Méhes hozzátette, ha naponta néhányszor 3-5 percig szellőztetünk kitárt ablakokkal, a levegő gyorsan kicserélődik, a hosszú ideig résnyire nyitva hagyott ablakokkal viszont az utcát fűtjük, és a szoba kihűl. Ez persze elsősorban a késő őszi, téli időszakra vonatkozik, nyáron ezzel szemben az éjszakai szellőztetést érdemes választani. Az ablakon besütő nap energiája eközben télen jól hasznosul, viszont naplemente után lehűl az ablakfelület, így érdemes függönnyel, redőnnyel javítani a hőszigetelést. A leeresztett redőny az ablak hőveszteségét átlagosan harminc százalékkal csökkentheti, a radiátorok mögé szerelt hőtükörfóliával pedig a fűtési energia öt-hat százalékát is megtakaríthatjuk.
A rezsicsökkentés részleges visszavonása óta gyakran elhangzik, hogy az olyanok, mint a légkondicionáló, jelentősen növelhetik a fogyasztásunkat. Méhes elmondása szerint a mesterséges hűtés csaknem négyszer annyi energiát igényel, mint a fűtés: egy átlagos klímaberendezés nyáron havonta akár 250 kWh-val is növelheti az áramfogyasztást. Ha ilyet használunk, akkor a kinti hőmérséklethez képest maximum öt fokkal ajánlott csökkenteni a helyiség hőmérsékletét. De még ha kint nagyobb is a forróság, huszonnégy-huszonöt foknál alacsonyabbra ne fűtsük a levegőt – tette hozzá a szakember. Az ajtókat és ablakokat pedig mindig csukjuk be klímaberendezés működtetése közben, mert a meleg levegő folyamatos beáramlása felesleges többletteljesítményt igényel. Méhes hozzátette, egyébként az okos szellőztetés, a jól megválasztott árnyékolók és a lakás hőszigetelése sokat segít, hogy „házon belül” tartsuk a hűvös levegőt.
Ha van sok pénzünk, megoldhatjuk, hogy kevesebbet kelljen fizetni
A huszonkettes csapdája a rezsicsökkentés részleges visszavonása után úgy néz ki: jelentősen csökkenthetjük az energiafogyasztásunkat, ha lakásunk átalakításra nagyobb összeget tudunk költeni. Viszont ha nem jelent számunkra gondot egy hasonló kiadás, akkor feltehetően a megnövekvő gázszámla miatt sem kell újragondolnunk életünket. Mindenesetre a vagyonosabbak választhatják a háztartási berendezéseik lecserélését is energiahatékony, A vagy A+ osztályúra, cserélhetik emellett a nyílászárókat is. De már egy fokozottan hőszigetelt üvegű ablakra szerelt minőségi alumíniumredőny is csökkentheti ötven százalékkal a hőveszteséget a téli hónapokban. Ennél többet kell költeni fűtés-korszerűsítésre, a falak hőszigetelésére, de Méhes szerint arányosan nagyobb az elért megtakarítás is. Fűtés-korszerűsítéssel ugyanis 35-45, teljes homlokzati hőszigeteléssel pedig 25-35 százalék az energiamegtakarítás. Ezeket a munkákat viszont lépésenként is el lehet végezni. Méhes hozzátette még, a teljes mélyfelújítással bizonyos épületeknél kilencven százalékkal lehet csökkenteni az energiafelhasználást.
Az Energiaklubnak van két ingyenes szolgáltatása is, az egyik a beruházni nem tudó, a másik a beruházást tervező háztartásokat segíti. Előbbi az uniós finanszírozású PowerPoor energiatanácsadó iroda, ami Józsefvárosban már működik, Terézvárosban pedig a Hunyadi téri piacon most szombaton nyílt meg. Az érdeklődők ezeken a helyeken nagyobb beruházás nélkül megvalósítható energiamegtakarítási tippeket kaphatnak a szakképzett tanácsadóktól. Az ugyancsak EU-s támogatással megvalósult RenoPont egyablakos irodahálózat pedig a nagyobb beruházásokra képes embereket célozza meg. Itt arra is választ adnak, hogyan érdemes ütemezni, illetve milyen banki hitelek, állami pályázatok segíthetik ezek kialakítását. Nemcsak a fővárosban, de Nagykanizsán, Sopronkövesden és Budaörsön is elérhető a szolgáltatás, online pedig országszerte bárhonnan lehet keresni őket.
A mélyszegénységben élők éppolyan kitettek, mint a gazdagok
Kíváncsiak voltunk arra is, kiknek szaladhat meg jobban a számlája a bejelentéseket követően. A Magyar Energiahatékonysági Intézettől Mizsei Szabolcs ügyvezető igazgató, illetve Sáfián Fanni tudományos munkatárs válaszolt a kérdésünkre. Elmondásuk szerint alapvető különbséget kell tennünk a földgáz és a villamosenergia tekintetében. Utóbbiban ugyanis a rezsiküszöb feletti fogyasztás költsége „csak” duplázódik, a földgáznál viszont hat-hétszeres a szorzó.
A szakértők szerint jelenleg három nagyobb csoportra bonthatjuk a fokozottan kitettebb lakosokat. Az elsőbe azok tartoznak, akik sokat fogyasztanak, mert megtehetik. A másodikba, akik sokat fogyasztanak, mert kifejezetten rossz állapotú épületekben laknak, de nincs pénzük felújítani. A harmadikba pedig, akiknek sok nagy fogyasztó működik a háztartásában.
Az elsőben jellemzően azok vannak, akik nagy családi házas, középosztálybeli fogyasztók. Átlagos vagy afeletti jövedelemmel rendelkeznek, és sok háztartási berendezésük, nagy otthonuk van. Gyakori továbbá a magasan megszokott fogyasztás, esetleg a tudattalanul pazarló fagyasztási szokások (egész télen huszonnégy fokra fűtés, egész nap bekapcsolt tévé stb.). A szakértők szerint nekik többnyire lehetőségük is van takarékoskodni, hatékonyabb berendezéseket vásárolni, és ha szerencsésebbek, akár hőszigetelni, fűtési rendszert korszerűsíteni, nyílászárókat cserélni, tehát reagálni a változásokra.
A második csoport tagjai nagy alapterületű házban laknak, jelentős földgáz-fogyasztással és alacsony jövedelemmel. Ide tartoznak a szerényebb vagy kifejezetten alacsony jövedelmű háztartások is, szociálisan hátrányos helyzetben lévők vagy egykeresős családok, egyedülálló szülők gyermekeikkel, illetve nyugdíjasok is. A kifejezetten rossz szigeteltségű, elöregedett energetikai állapotú otthonok miatt már eddig is kitettek voltak az energiaszegénységnek, vagy éppen most válnak azzá. Sok helyen régi, rossz kályhákkal, vegyes tüzelésű kazánokkal fűtenek, ahol pedig esetleg gázkazán is van, várható, hogy újra ezeket fogják használni, a tűzifa-áremelkedés miatt egyre magasabb háztartási hulladék- részaránnyal – tették hozzá a szakértők. Így nemcsak a gázzal fűtőket érintheti hátrányosan az új szabályozás, de azokat is, akik eddig is kimaradtak a rezsicsökkentésből. A rosszabb állapotú lakóépületek közé elsősorban a vályogházak tartoznak, de a családi házak jó része is érintett lehet, különösen az ún. Kádár-kockák. A hatvanas-nyolcvanas években, energiahatékonysági elvárások, tehát szigetelés nélkül épült kockaházak száma ma körülbelül 800 ezer, többségük még mindig eredeti állapotában áll, nem történt meg energetikai felújításuk. Mizsei és Sáfián elmondása szerint esetükben a ház fogyasztása bőven meghaladhatja a rezsiküszöb szintjét gáz és áram esetén is, „hiszen sokuknál jellemző a nagy alapterületet kifűtő régi, alacsony hatásfokú gázkazán és a szintén elöregedett villanybojler használata is. Nekik célzottan olyan támogatásra lenne szükségük, amellyel az épületek szakember által tervezett mélyfelújítása: hőszigetelés, nyílászárók cseréje a fűtési berendezések korszerűsítésével együtt minél hamarabb megvalósítható. Magasabb támogatási intenzitású pénzügyi segítség nélkül ez a csoport a következő időszakban könnyen belekerülhet és be is ragadhat az energiaszegény háztartások közé.”
A harmadik csoportban lévők pedig jellemzőek vidéki családi házakban élnek, mezőgazdasági (háztáji) vagy kisipari (például műhely, sütöde, szárító) tevékenységet is végeznek. Náluk is jellemzőbben a régi, energiapazarló gépek, például fagyasztók, és a locsoláshoz szükséges szivattyúk áramigénye is jóval a limit fölé emelheti az energiafogyasztást. Mivel pedig ezek adják gyakran a megélhetésüket, ők igen nehéz helyzet előtt állnak.
Világpiaci árak? Egy újabb trükk
Fontos ezek mellett beszélni arról is, hogy bár a kormány most bevezette a lakossági piaci ár fogalmát, szembeállítva az ún. világpiaci árral, de utóbbi ebben az értelemben nem létezik, illetve országonként eltérhet. Az Átlátszó cikkéből kiderül az is, hogy a cseheknél, románoknál vagy épp szerbeknél például kevesebbet kell fizetni gázért és áramért, mint amekkora világpiaci árral a kormány számolt.
A kormány viszont ezzel a módszerrel megteheti, hogy a létező legmagasabb rezsiköltségekkel helyezi szembe a várható magyar kiadásokat, miközben számos egyéb különbség mellett mondjuk a magyar bérszínvonal is jelentősen eltér mondjuk a hollandtól, némettől, osztráktól. Ezek mellett a nemzeti valutánk romlása miatt is kitettebbek vagyunk, a kormány viszont felemlegetheti, hogy az infláció más országokban jelentősebb is lehet. Ilyenkor általában kiemelik a különböző árstopokat is, amelyek hatása viszont összetettebb, kihathat például más termékek árára is.
Ezt tehetné az állam, hogy segítse a bajbajutottakat
Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) egyébként közös közleményt is kiadtak a rezsicsökkentés módosításával kapcsolatban. Mint írták, évek óta dolgoznak a „valódi rezsicsökkentésért”, tehát azért, hogy a háztartások megfelelő támogatást kapjanak a hosszabb távú megoldások megvalósításához. Elengedhetetlennek tartják, hogy mindenki részesüljön szakmai, a rászorulók pedig pénzügyi segítségben is az otthonok fenntartható üzemeltetéséhez.
A két szervezet úgy látja, a rezsicsökkentés az eddigi ismert formájában elfedte a valódi világpiaci eseményeket. Ezért aztán a társadalom számára sokkoló a megnövekedett energiaár, szerintük viszont elkerülhetetlenné vált a szembesülés: „a fosszilis energiaforrások korlátozottan állnak rendelkezésre – el kell kezdenünk leválni róluk.” Ami, úgy látják, csak akkor működhet, ha az állam valóban segít felkészülni az átállásra.
„Be kell építenünk a szociális elemeket, hogy elkerüljük a tömeges energiaszegénységet. Le kell zárni az izolált, impulzusalapú és alacsony keretösszegű mikrofelújítási pályázatok korszakát, amelyekkel érdemi lakossági megtakarítások nem érhetők el. A lakosságnak egyszerűen adminisztrálható, hosszútávú felújítási rendszerre van szüksége. Ez szolgálná az ingatlanpiac kiszámítható stabilitását is. Az energetikai felújításokra felhasználható CSOK-támogatások összértékét meg kell duplázni” – üzenték a szervezetek. Az építőipari kivitelezési árak ugyanis három év alatt kétszeresére emelkedtek, miközben az alapanyagárak három éve még reálisan érdemi mélyfelújításokat (szigetelést, energetikai felújításokat) tettek lehetővé. Az eredeti támogatási összegek viszont ma csak az eredetei tervek 50-60 százalékának megvalósítására elegendők.
