Május utolsó napján az európai állam- és kormányfők vendége volt online kapcsolaton keresztül Macky Sall, az Afrikai Unió elnöke, pár nap múlva pedig már Vlagyimir Putyinnal találkozott Szocsiban. A háború kapcsán az afrikai országok közössége óriási szorításban van, az Európával fenntartott jó szövetségüket nem akarják elveszíteni, de jobban rá vannak utalva Oroszországra (és egyébként Ukrajnára is), mint azt el tudnánk képzelni.
Macky Sall mindkét tárgyalóféllel együttműködést szeretne, de végig kellett hallgatnia azt is, amint az EU Oroszországot, Oroszország pedig az EU-t tette meg minden rossz okáért. Az európai olvasata ennek az, hogy Putyin „beültette a hintába” Sall-t, akinek hitelt érdemlően adta elő a saját verzióját. Így az EU kénytelen volt cáfolni. Tény azonban: a háború és következményei Afrikára rosszabb hatással lehetnek, mint az EU-ra.
Az Afrikai Unió elnökének az európai kollégái előtt elmondott beszéde annak rendje és módja szerint kiszivárgott a sajtóhoz. Innen tudjuk, hogy Sall finoman bírálta az uniós szankciók egyik fontos elemét: az orosz bankok kizárását a nemzetközi pénzügyi átutalási rendszerből. Mára ugyanis a legtöbb orosz bank ebbe a kategóriába tartozik. Az afrikaiak pedig kereskednének az oroszokkal, elsősorban gabonát, illetve műtrágyát vásárolnának, azonban a kifizetés rendkívüli bonyolulttá, néha lehetetlenné vált. Egyrészt sok termék – főként a műtárgyak – hiánycikknek számítanak, de mégis sikerül orosz árut találni, akkor a banki büntetőintézkedések miatt nem tudják átutalni a termék ellenértékét.
Egy másik terméket nevesítve: az Ukrajnából származó kukorica világszinten a legnagyobb vásárlója Egyiptom, az első nyolc legnagyobb vevő között még két afrikai ország van. Az ukrán gabonát azonban Putyin fogságba ejtette: több mint húszmillió tonna gabonát kellene elszállítani a silókból. Az EU próbálkozik, szolidaritási folyosókat létesítettek, szállító és a rakodókapacitásokat irányítanak a tagállamok a határokra, mivel csak a vasúti és a közúti szállítás működőképes. Valamennyi ukrán tengeti kikötőt blokkolnak az oroszok. Az ukrán vasúthálózat 25 százalékát lebombázták, a gabonatároló silókat rakétákkal lövik, a szántóföldeket pedig aláaknázták, hogy ne legyen kedvük az ukrán gazdáknak a földjükre merészkedni. Ebben a helyzetben valóban élelmiszerhiány fenyeget és mivel az uniós mezőgazdaság nincs rászorulva sem az ukrán, sem az orosz termékekre, ez elsősorban a világpiac más szereplőit, de leginkább Afrikát sújtja.
A Putyinnal való találkozó után Macky Sall felszólította az EU-t, hogy szüntesse meg az oroszországi búzára és műtrágyákra vonatkozó szankciókat, A dolog szépséghibája – és erre egyébként korábban már felhívták az uniós vezetők az afrikaiak figyelmét –, hogy nincsenek ilyen szankciók. Mennyiség kvótát valóban kivetettek, ez azonban több, mint az éves uniós beszerzés. Másrészt európai cégek valóban leépítették a mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolataikat az orosz vállalatokkal, ez a két dolog azonban egyáltalán nem érintheti hátrányosan Afrikát. Sőt, ha csökken az uniós vásárlás, az azt jelenti, hogy több termék marad másoknak a világpiacon.
Érdekesség, hogy míg Macky Sall azt mondta az EU-s csúcstalálkozón, hogy az orosz propaganda nagyon erős Afrikában, amely minden rosszért az európai szankciókat teszi felelőssé, pár nap múlva tökéletesen felmondta a putyini propaganda több elemét, amely a leghitelesebb forrásból, tehát az orosz elnöktől származott.
Az ettől függetlenül is kétségbeejtő helyzet megoldására, tehát a gabona kiszállítására Ukrajnából a szlovák miniszterelnök tett egy javaslatot. Eduard Heger szerint vagy az ENSZ-nek, vagy akár Törökországnak kellene garantálnia, hogy az egyébként még sértetlen odesszai kikötőből el lehessen szállítani az árut. Ezt a tengeri csomópontot, ugyanis nem ostromolták meg az oroszok, miután az ukránok előrelátóan körbeaknázták a kikötő környékét. Így aztán se ki, se be nem juthat hajó, ennek a feloldására kellene nemzetközi együttműködés - beleértve ebbe az orosz hadiflottát is.
Visszatérve Afrikához, a más említett uniós csúcstalálkozón Macky Sall hosszútávú terveket is megosztott az európai vezetőkkel. Azt javasolta, hogy működjenek együtt az afrikai mezőgazdasági lehetőségek kiaknázásában. A kontinens területe 30 millió négyzetkilométer, a Föld mezőgazdasági területeinek hatvan százaléka itt található. Húsz rendkívül jelentős folyója és van Afrikának és bőséges föld alatti vízkészlettel rendelkeznek. A jobb és hatékonyabb termelés eléréséhez azonban modern technológiák és befektetések szükségesek – ezt kérik az EU-tól. A terv kétségkívül nagyratörő, de érdemben minden bizonnyal csak a háború után foglalkoznak vele a politikusok. Igaz, az afrikai éhezés enyhítése európai érdek is.
