Az ellenzéki összefogás már létrejött, de sok hangsúlyos és konfliktusos kérdés csak most kerül az asztalra. Ilyen például a közös lista befutóhelyeinek vagy a nyerhető egyéni körzetek felosztása hat párt között. Elképzelés sokféle van: például, hogy Gyurcsány Ferenc ne legyen a közös listán, inkább induljon egyéniben; kompenzálják a listán azokat, akiknek kevés egyéni jelöltjük van; a 2018-ban egyéniben győzelmet arató politikusok automatikusan újrázhassanak. Ezekről az alternatívákról beszélgettünk a Demokratikus Koalícióból, a Momentumból, a Jobbikból, az MSZP-ből, az LMP-ből és a Párbeszédből álló koalíció tagjaival.
Bő egy éve tudni lehet, hogy az ellenzéki pártok valamilyen formában együttműködve vágnak neki a 2022-es országgyűlési választásnak, 2020 utolsó napjai ban pedig már hivatalossá vált ennek formája is: közös országos lista, közös egyéni jelöltek, közös miniszterelnök-jelölt, valamint közös program. Legtovább a közös lista kérdése húzódott, hiszen a Momentum és a Jobbik is sokáig lebegtette, hogy beleállnak-e egy olyan konstrukcióba, amelyben MSZP-s és DK-s politikusokkal, legfőképpen Gyurcsány Ferenccel kell együtt szerepelniük. Bármit is gondoltak – információink szerint a Momentum már jóval korábban elhatározta magát a közösködés mellett, csak a bejelentéssel vártak –, a Fidesz eldöntötte a kérdést, amikor a Jobbikot és a Mi Hazánk környékét is megjárt Volner János javaslatára elfogadta, hogy csak olyan párt állíthat országos listát, amelynek legalább 71 egyéni jelöltje van. Vagyis nem maradt más lehetőségük, csak együtt indulni.
Az már más kérdés, hogy vajon a Fidesznek miért érdeke a közös lista. Részben nyilvánvalóan azért, hogy ezzel „összegyurcsányozza” a teljes ellenzéki oldalt, de sokan attól tartanak, hogy más is lesz még emögött. Habár konkrétumot egyelőre nem tudni, felmerült, hogy ezzel valamilyen módon a közös listán induló pártok önállóságát lehetetlenítenék el, például azzal, hogy nem kapnának külön állami támogatást. Egyelőre a jövő zenéje, hogy mi lesz – ha egyáltalán van ilyen szándéka a Fidesznek –, de az biztos, hogy az ellenzéki oldalon aggodalmat kelt a jelenség.
2021-ben nehéz kérdésekben kell dűlőre jutniuk az összefogás tagjainak. Elsőként meg kell határozniuk, hogy ki induljon a nevükben a 106 egyéni választókerületben. A Momentum mindenhol előválasztást szeretne, az MSZP ugyanakkor inkább azt támogatja, hogy az a 15 politikus, aki 2018-ban már így győzni tudott, automatikusan újrázhasson. A szocialistáknak és a DK-nak ez utóbbi forgatókönyv kedvezne, hiszen így főként az ő politikusaik lehetnének verseny nélkül újra jelöltek, mégpedig a számukra megnyerhető fővárosi körzetekben. Ám a Momentum is szeretne labdába rúgni, és ők épp Budapesten és Pest megyében tartják magukat erősnek. Nehéz helyzetben van a Jobbik, hiszen politikusaik általában vidéken beágyazottak, ám ott, ahol egy-egy választókerülethez sok kisebb település tartozik, inkább a kormánypártok számítanak esélyesnek. Azt pedig a Jobbik érthető módon nem akarja, hogy beszoruljanak a nehezen vagy egyáltalán nem nyerhető körzetekbe. A hat pártnak tehát elsőként arról kell megállapodnia, hogy miként keressék meg az ideális jelölteket, hány helyen legyen előválasztás.
A sorban ezt követi a miniszterelnök-jelölt, akinek személye a leglátványosabb eleme az együttműködésnek. Beszélgetéseink közben itt a leggyakrabban felmerülő név Karácsony Gergelyé volt, aki bár a nyilvánosság előtt nemet mondott a posztra, az ellenzéki oldalon a legtöbben mégis arra számítanak, hogy ez változni fog. Úgy tudjuk, hogy a Párbeszéd – amelynek Karácsony a társelnöke –, az MSZP, az LMP és a Momentum is úgy látja, hogy a főpolgármesterrel lenne esélyük nyerni, de még a jobbikosok is tudják, hogy a szavazóik körében elfogadható jelöltnek számít. Ezzel együtt ezek a pártok azt is egyértelműnek tartják, hogy Dobrev Klárával – akiről a hírek szerint még mindig nem tudni, hogy megméreti-e magát – nem tudnának a választáson győzelmet aratni. Forrásaink véleménye arról megoszlott, hogy kell-e esetleg a DK aknamunkájától tartani, ha Dobrev Klára alulmarad egy megmérettetésben. Voltak, akik azt mondták, hogy ezzel számolni kell, mások szerint viszont legfeljebb annyi történhet, hogy a párt nem áll majd bele teljes gőzzel a kampányba.
Ha az egyéni jelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt megvan, akkor jöhet a közös lista összeállítása. Információink szerint körvonalazódik egy olyan elképzelés, amely részben a pártok erősorrendjét venné alapul, részben pedig kompenzálná a kisebbeket, akik kevesebb egyéni jelöltet tudnak indítani. Egyes pártokban felmerült az is, hogy Gyurcsány Ferenc szerepeltetése a közös listán vajon elkerülhető-e. A DK szerint ez elfogadhatatlan, azzal érvelnek, hogy ha az ő pártelnökük nem lehet rajta a listán, akkor úgy igazságos, ha más pártok elnökei sem.
Egy olyan verzió is szóba került, hogy Gyurcsány Ferenc a listás pozíciója helyett egy könnyen nyerhető, mondjuk, budapesti körzetben egyéniben induljon el, cserébe a többi párt nem indítana vele szemben senkit. Vagyis a parlamenti bejutása szinte biztos, mégsem lenne rajta a közös listán. Beszélgetéseinkből az derült ki, hogy a DK ezért az elképzelésért sem lelkesedik. Volt, aki naiv álomnak nevezte, hogy „ilyen-olyan csellel meg lehetne úszni a Ferit”.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang újévi, 2021/1 számában jelent meg december 30-án.
