Tudjuk, hogyan védhetnénk meg a tavainkat, mégis tovább pusztítjuk őket

Tudjuk, hogyan védhetnénk meg a tavainkat, mégis tovább pusztítjuk őket

Kerítés a Fertő tónál (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Szinte minden nagyobb tavunknál ugyanazokkal a problémákkal lehet találkozni: a túlzott és átgondolatlan beépítéssel, a természetes partvonalak kiterjedésének csökkenésével, a növényzet ritkításával és a növekvő szennyezettséggel. Pedig Magyarország Európai Unió felé tett egyik vállalása az, hogy a hajdani vizes él ő helyek jelent ő s részét visszaállítjuk. Ez azonban nem fog menni, ha a tavainkra óriási medenceként tekintünk, és nehezen gyógyuló sebeket ejtünk rajtuk.

Jelenleg az ország nagy tavaira elsősorban turisztikai célpontként tekint a politika, ezért az a cél, hogy kihasználtságuk minél nagyobb legyen. Emiatt épülnek hatalmas lakóparkok és kikötők a Balatonon, és ezért terveznek, jobb esetben csak terveztek szállodakomplexumokat a Fertő tó és a tatai Öreg-tó partjára is. Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke szerint az, ami jelenleg a tavaink partján történik, szembe megy azokkal a vállalásokkal, amelyeket az Európai Unió és az ENSZ felé tettünk.

A szakember úgy gondolja, az ország előtt álló egyik legfontosabb feladat a vízvisszatartás hatékony megoldása, ehhez pedig elengedhetetlen a tavak és a vizes élőhelyek megfelelő állapotban tartása, sőt, sok esetben helyreállítása. A régi állapot visszaállítására egyébként az Európa Tanács nemrégiben tett egy javaslatot. A természet-helyreállítási törvény kimondja, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek eredményeképpen 2030- ra a szárazföldi, part menti, édes- vízi és tengeri ökoszisztémákban található, jelenleg nem megfelel ő állapotban lévő élőhelyek legalább 30 százalékát jó állapotba hozzák, 2040-ig pedig minden nem jó állapotban lévő élőhelycsoport területének leg alább 60, 2050-ig pedig legalább 90 százalékára helyreállítási intézkedéseket állapítanának meg.

• Miért problémásak a mostanság futó vízparti beruházások?
• Mi lett a sorsa a civilek által elkészített, és a kormányhoz eljuttatott szakmai anyagoknak?
• Mi lenne a megoldás a túlépítettségre?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Tudjuk, hogyan védhetnénk meg a tavainkat, mégis tovább pusztítjuk őket

Tudjuk, hogyan védhetnénk meg a tavainkat, mégis tovább pusztítjuk őket

Kerítés a Fertő tónál (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Szinte minden nagyobb tavunknál ugyanazokkal a problémákkal lehet találkozni: a túlzott és átgondolatlan beépítéssel, a természetes partvonalak kiterjedésének csökkenésével, a növényzet ritkításával és a növekvő szennyezettséggel. Pedig Magyarország Európai Unió felé tett egyik vállalása az, hogy a hajdani vizes él ő helyek jelent ő s részét visszaállítjuk. Ez azonban nem fog menni, ha a tavainkra óriási medenceként tekintünk, és nehezen gyógyuló sebeket ejtünk rajtuk.

Jelenleg az ország nagy tavaira elsősorban turisztikai célpontként tekint a politika, ezért az a cél, hogy kihasználtságuk minél nagyobb legyen. Emiatt épülnek hatalmas lakóparkok és kikötők a Balatonon, és ezért terveznek, jobb esetben csak terveztek szállodakomplexumokat a Fertő tó és a tatai Öreg-tó partjára is. Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke szerint az, ami jelenleg a tavaink partján történik, szembe megy azokkal a vállalásokkal, amelyeket az Európai Unió és az ENSZ felé tettünk.

A szakember úgy gondolja, az ország előtt álló egyik legfontosabb feladat a vízvisszatartás hatékony megoldása, ehhez pedig elengedhetetlen a tavak és a vizes élőhelyek megfelelő állapotban tartása, sőt, sok esetben helyreállítása. A régi állapot visszaállítására egyébként az Európa Tanács nemrégiben tett egy javaslatot. A természet-helyreállítási törvény kimondja, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek eredményeképpen 2030- ra a szárazföldi, part menti, édes- vízi és tengeri ökoszisztémákban található, jelenleg nem megfelel ő állapotban lévő élőhelyek legalább 30 százalékát jó állapotba hozzák, 2040-ig pedig minden nem jó állapotban lévő élőhelycsoport területének leg alább 60, 2050-ig pedig legalább 90 százalékára helyreállítási intézkedéseket állapítanának meg.

• Miért problémásak a mostanság futó vízparti beruházások?
• Mi lett a sorsa a civilek által elkészített, és a kormányhoz eljuttatott szakmai anyagoknak?
• Mi lenne a megoldás a túlépítettségre?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!