A tálibok az egyre súlyosbodó éhínség kezelésére ételt–munkáért programot indítottak – számolt be róla az Euronews. Az ország nagyobb városaiban működő akció keretében a munkanélküli és a közelgő tél által leginkább sújtott családok férfitagjai munkájuk ellenében búzát kapnak a kormánytól. Csak a fővárosban negyvenezer ember vesz részt a programban. Afganisztán a tálib hatalomátvétel óta a humanitárius katasztrófa szélén egyensúlyoz, nagy a szegénység, gyakoriak az áramkimaradások, és gazdasági csőd fenyeget. Az afgán mezőgazdasági miniszter szerint ezek oka a covid-járvány, a szárazság, a globális segélyek elmaradása, valamint Afganisztán tőkéjének befagyasztása a nemzetközi bankokban a tálib rendszer miatt.
A Vöröskereszt jelen van az országban, az északi részen egy menekülttábort működtet, ahol mintegy 500 lakóhelyét elhagyni kényszerült családot fogadtak be. Képviselőjük felszólította a nemzetközi közösséget, ne forduljanak el teljesen az iszlám államtól, ne fagyasszanak be minden segítséget, mert a segélyszervezetek egyedül nem tudják megelőzni a humanitárius katasztrófát.
Ezt a közelmúltban az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is megerősítette. Mario Draghi, olasz miniszterelnök a G20 tagállamok október 12-én, Afganisztán ügyében tartott rendkívüli ülésén kiemelte, az ország helyzete egyre aggasztóbb, az ENSZ képviselői valódi humanitárius katasztrófáról beszélnek. Az olasz miniszterelnök hangsúlyozta, a segélyek folyósítása nem jelenti azt, hogy elismerik a tálib vezetést legitim hatalomként. Szerinte gyorsan kell cselekedni, meg kell akadályozni az ország gazdasági és pénzügyi rendszerének összeomlását.
Ennek érdekében az Európai Unió is bejelentette a közelmúltban, hogy 1 milliárd eurós humanitárius segélycsomagot állít össze: 300 millió eurót a polgári lakosság támogatására, az emberi jogok védelmére, illetve a Covid-19 oltási kampány előmozdítására szánnak. Brüsszel kész arra is, hogy további összegeket mozgósítson az Afganisztánnal szomszédos országok (Irak, Pakisztán) számára a menekültek befogadására, illetve, hogy ellensúlyozza a terrorista tevékenység és a szervezett bűnözés erősödését a régióban.
Mostanáig nem indult jelentős menekülthullám a tálibok által uralt országból, de az EU óvatos, próbálja elkerülni a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló krízist, amikor több mint 1 millió menekült jelent meg az unió határainál. Ennek érdekében igyekszik megerősíteni a régióban az iszlám állam szomszédait, és mindent megtenni annak elkerülése érdekében, hogy Afganisztán összeomlása bekövetkezzen, ami vélhetően masszív kivándorlást okozna. Brüsszel hangsúlyozta, emellett morális kötelezettsége is, hogy a tálib rendszer által leginkább sújtott társadalmi csoportokat, a nőket, jogvédőket, újságírókat, bírákat, civil aktivistákat támogassa.
Amint arról lapunk korábban beszámolt, a humanitárius válságra tekintettel Vang Ji, kínai külügyminiszter is az Afganisztánnal szembeni szankciók feloldására szólította fel az Egyesült Államokat és a nyugati országokat a napokban tartott dohai találkozón.
