Két hónap után is katasztrofális a helyzet Afganisztánban

Semmi jele annak, hogy a tálibok képesek lennének féken tartani az Iszlám Állam afganisztáni szervezetét (ISIS-K) – legalábbis erre utalnak azok a merényletek, amelyek az utóbbi hetekben rázták meg az országot. Két héttel ezelőtt az észak-afganisztáni Kunduz egyik síita mecsetében követtek el robbantásos merényletet, ami több tucat halálos áldozatot szedett. Elkövetőként akkor az ISIS-K jelentkezett, amely büszkén vállalta magára az akciót.

Majd következett a mostani hétvége, amikor a terroristák a dél-afganisztáni Kandahár legnagyobb síita mecsetét vették célba. Hogy itt mi történt, arról az ISIS-K a saját információs csatornáján keresztül tett bejelentést. A közlés szerint két öngyilkos merénylőjük először lelőtte az őröket a bejáratnál, majd behatolva az épületbe felrobbantották a testükre erősített robbanószert. A pénteki ima és szentbeszéd idején mintegy háromszázan voltak a mecsetben, az eddigi adatok alapján máris 50 felett van a halálos áldozatok száma.

Ám a terrorkalifátus harcosai nem csak a síita kisebbség ellen intéznek támadásokat, hanem a tálibok ellen is, akik épp hogy csak megvetették a lábukat az országban. Ilyenkor rendszerint rajtaütéses támadásokat hajtanak végre a terroristák, vagyis nem öngyilkos merénylőket alkalmaznak, mint a kabuli repülőtér, illetve kunduzi és a kandahári merényletnél tették. Az ISIS-K – amely azért támadja az ország új urait, mert árulóknak tekinti őket – erejét csak növeli, hogy a táliboknak nem sok szövetségesük maradt mostanra a terrorkalifátus elleni harcra, hiszen (egyelőre) csak Pakisztántól remélhetnek valamiféle segítséget. A nemzetközi erőkre viszont már értelemszerűen nem számíthatnak, akiknek az utolsó akciója kimerült abban, hogy a kabuli merénylet után likvidálták a támadás feltételezett résztvevőit.

• Van-e egyáltalán elég élelmiszer az országban?
• Miért nem alkalmazzák a saría drákói szabályait?
• Fellázadhat-e a nép a tálibok ellen?