Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a nemzetközi erők kivonása, a lakosság harmadának nem biztosított az élelmiszerellátása. Horst Seehofer német belügyminiszter a német csapatok afgán segítőinek sürgős befogadására szólított fel az MTI szerint.
Az ENSZ segélyszervezetei megkongatták pénteken a vészharangot Afganisztánnal kapcsolatban, humanitárius katasztrófától tartanak a tálib lázadók gyors területfoglalásának hatására – írta pénteken az MTI-re hivatkozva több magyar hírportál.
Shabia Mantoo, a menekültügyi főbiztosság (UNHCR) szóvivője azt mondta: főleg a nők és a gyerekek próbálnak biztonságos helyre menekülni a tálibok elől. Felszólította Afganisztán szomszédos országait, hogy tartsák nyitva határaikat a menekülők előtt. Az UNHCR kész segíteni ezen országok kormányainak abban, hogy ha szükség lesz rá, el tudják látni humanitárius feladataikat.
Az Élelmezési Világprogram (WFP) szóvivője, Tomson Phiri pedig azt mondta: a lakosság mintegy harmadának nem biztosított az élelemellátása. Ha csak a gyerekeket számolják, közülük kétmillió szorul segélyre. A WFP-nek 200 millió dollárra lenne szüksége ahhoz az év végéig, hogy biztosítani tudják a rászorulóknak az élelmet. – Tartunk attól, hogy a legrosszabb még hátra van – jelentette ki.
Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a nemzetközi erők kivonása. A radikális iszlamista tálib felkelők átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Ahogy arról lapunk is beszámolt, péntekre a tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Helmand tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett.
Horst Seehofer német belügyminiszter pénteken az Afganisztánból kivonult német katonai alakulatok helyi segítői és családtagjai gyors németországi befogadását sürgette. – Afganisztánban egyre fenyegetőbb a (biztonsági) helyzet, ezért nincs idő bürokráciára, cselekedni kell – áll a berlini tárcavezető közleményében, amely szerint a német minisztérium a charterjáratok megszervezésétől a vízum beszerzéséig minden erőfeszítést támogat, amely azt szolgálja, hogy a németek helyi segítői a családjukkal együtt gyorsan elhagyhassák Afganisztánt.
A vízumok kiadása a külügyminisztérium feladata, amelynek vezetője, Heiko Maas egy csütörtöki televíziós interjúban elmondta, hogy eddig 2500 embernek állítottak ki vízumot, és 1500-an már meg is érkeztek Németországba. Hangsúlyozta, hogy ebbe a 2500 fős csoportba csak a német hadsereg (Bundeswehr) segítői és családtagjai tartoznak bele. – A német segélyszervezetek és más civil szervezetek helyi munkatársaival és családjukkal együtt több tízezer emberről lenne szó – mutatott rá a külügyminiszter. Kifejtette, hogy egy ekkora tömeg átszállítása Németországba nehezen elképzelhető, de nem is tűnik szükségesnek, mert a nemzetközi fejlesztéssel, segélyezéssel foglalkozó szervezetek továbbra is dolgoznak Afganisztánban, méghozzá helyi munkatársakkal.
– Németország is évi 435 millió euróval (155 milliárd forint) támogat stabilizációs és fejlesztési programokat, és ezt a pénzt valahogy fel kell használni helyben – mondta Heiko Maas a ZDF országos köztelevíziónak.
Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások következtében indított, NATO-vezetésű afganisztáni műveletekben, vagyis az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (Resolute Support - RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban. A szövetségi parlament, a Bundestag fennhatósága alatt álló hadsereg nagyjából 12,5 milliárd eurót fordított a műveletekre.
