Megszavazta múlt héten a szlovák parlament a büntető törvénykönyv módosítását, ami miatt több tízezren tüntettek az előző hónapban. A büntetési arányok jelentősen módosultak, és a vagyon elleni bűncselekmények kárhatárait is megváltoztatták, az elévülési időket pedig lerövidítették. A legnagyobb felháborodást viszont az keltette, hogy Robert Fico kormánya felszámolta a korrupciós ügyeket vizsgáló különleges ügyészséget (ÚSP).
Fico véleménye persze már régóta ismert a különleges ügyészségről: Orbán Viktor szlovák szövetségese az elmúlt években számos alkalommal bírálta a szervezetet, mondván, az csupán politikai akaratot teljesít, vagyis a smeres politikusok ellehetetlenítésére használják. Az ÚSP ugyanakkor számos rendőr, bíró és üzletember ügyében is eljárást indított, akik gyanúba keveredtek. A különleges ügyészséget máshonnan is érte bírálat, a szervezet például több olyan eljárást is indított, amit aztán a szlovák alkotmánybíróság felülbírált. Fico természetesen nem csak szakmai okokból ellenezte az ÚSP működését. 2022 tavaszán ugyanis épp a különleges ügyészség kezdeményezte, hogy vegyék őrizetbe a politikust. Sőt, jelenleg is vannak olyan kormánypárti képviselők (például Tibor Gaspar), akiket korrupciós ügyekkel gyanúsítanak. Fico egyik fő célpontjává az elmúlt években Daniel Lipsic speciális ügyész, a szervezet vezetője vált, akit több ízben is megvádolt azzal, hogy politikai parancsot teljesít. Amikor világossá vált, hogy Ficóék célja a hivatal felszámolása, Lipsic még a döntés megszületése előtt megpróbálta megmenteni az intézményt azzal, hogy felajánlotta a lemondását. A miniszterelnöknek azonban ez már nem volt elegendő.
A szlovák büntetőjogi reformok valódi célját természetesen azonnal átlátta az ellenzék, amely több tucat módosító javaslatot nyújtott be, majd különböző obstrukciós technikákat vetett be, hogy elhúzzák a törvénymódosítás elfogadását. Keményen bírálta az ÚSP megszüntetését Zuzana Caputová szlovák államfő is, aki szerint a szervezet felszámolása megengedhetetlen, az az ügyészség működésébe történő politikai indíttatású, célirányos beavatkozás. Azt is kijelentette, nem tartja kizártnak, hogy a törvénymódosítást megvétózza vagy alkotmánybírósági beadvánnyal él ellene. A köztársasági elnök hatásköre viszonylag korlátozott, vétója nem lehetetleníti el a törvénymódosítást, az alkotmánybírósági beadvány azonban új helyzetet teremthet az elkövetkező időszakban. A bírálók sora nem korlátozódott a belpolitikai szereplőkre: a reformot az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége is kritizálta, sőt néhány hete még az Európai Parlament is kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a javaslat aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan.
Hogy mi lesz a büntetőjogi reformok sorsa, azt egyelőre nehéz megmondani, annyi bizonyos, hogy a reformcsomag elfogadásával Fico nagyon komoly lépést tett az illiberális rendszer kiépítése felé. Erre figyelmeztetett a Transparency International is, amely szerint a változtatások alááshatják a jogállamiságot és a demokratikus stabilitást, valamint megteremthetik a korrupció büntetlenségének környezetét.
Ez az interjú eredetileg a Magyar Hang 2024/7. számában jelent meg február 16-án.
