Idén áprilisban az üresen alapellátási praxisok rendelők száma 748 volt. Ez 96-tal, 14,7 százalékkal több, mint 9 hónappal ezelőtt (2023 júliusában) – derült ki az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) honlapján elérhető adatokból. De hol hiányoznak leginkább a szakemberek, és vajon miért lehet egyre nehezebb háziorvost találni?
Jelenleg összesen mintegy 6500 háziorvosi praxis van Magyarországon, ezek 11,5 százaléka tehát betöltetlen. Az üres praxisok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, ott 88 körzetnek nincs orvosa (tavaly nyáron ez a szám még „csak” 72 volt). Pest megyében 62 (+11), Jász-Nagykun-Szolnokban 50 (+6), Békésben pedig 47 (+4) háziorvos hiányzik a rendszerből, míg Budapesten 57 (+1) praxis betöltetlen.
Hosszabb távon még tragikusabb a kép
Az üres rendelők számának növekedése ráadásul nem most kezdődött: 2022 szeptemberében, a covidjárvány lecsengése után 607 tartósan betöltetlen körzet volt, az azt követő tíz hónapban – 2023 júliusáig – tehát 7,5 százalékkal ugrott meg ez a szám. Azóta pedig lényegében megduplázódott a praxisok kiürülésének üteme.
Még tragikusabb a kép, ha hosszabb időtávot vizsgálunk. Az Mfor korábban arról írt, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülésének évében, 2010-ben még 176 betöltetlen praxis volt Magyarországon – ennek valamivel több, mint fele volt tartósan betöltetlen. 2018-ban pedig ugyanez a szám már 400 felett volt. Azaz szűk másfél évtized alatt több mint négyszeresére ment fel a betöltetlen háziorvosi helyek száma, az elmúlt hat évben pedig duplázódásnak lehetünk tanúi.
Sokan inkább elhagyják a pályát
Régóta közismert, hogy a háziorvosi szakmát sújtja leginkább a munkaerőhiány. A Magyar Orvosi Kamara például tavaly februárban arra figyelmeztetett, hogy a harminc év alatti – azaz pályakezdő – háziorvosok száma mindössze öt fő. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi – tavaly augusztusi – elemzésében pedig arra mutatott rá, hogy a háziorvosok átlagos életkora 60 év körül van.
Az ágazat kiürülésében közrejátszhat a háziorvosi ügyeleti rendszer parancsuralmi eszközökkel való átalakítása is, amely tavaly februárban vette kezdetét Hajdú-Bihar vármegyében, azóta pedig az ország minden részén bevezették már, kivéve a fővárost. Az új szisztéma lényege, hogy az alapellátást 16 óra és reggel 8 óra között az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja, a háziorvosok bevonásával. Az ügyelet a 1830-as hívószám tárcsázásával érhető el. Ha a diszpécser az esetet súlyosnak ítéli meg, akkor ügyeletes ellátót küld, sürgős esetben pedig mentőautót. Hétköznap 16 és 22 óra között és hétvégén a járásközpontokban háziorvosi ügyelet működik.)
A reform ellen még tavaly erőteljes szakmai tiltakozás bontakozott ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetésével. Ennek eredményeként a kormány statáriális jelleggel megvonta a MOK fontosabb jogköreit: az etikai eljárások lefolytatásának jogát a Belügyminisztérium alá utalta, és megszűnt az orvosok számára kötelező kamarai tagság. A háziorvosokat pedig akár kötelezhetik is arra, hogy vegyenek részt az új ügyeleti ellátásban még akkor is, ha nem szerződtek erre az OMSZ-szel. Az Okfő adatai azonban arra utalhatnak, megalapozottak voltak azok az aggodalmak, hogy a háziorvosok közül sokan inkább elhagyják a pályát, minthogy a kormányzat által diktált munkafeltételeket elfogadják.
