Mi lesz a láthatatlan emberekkel?

Mi lesz a láthatatlan emberekkel?

Fotó: Unsplash/Charl Folscher

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Emberek millióit fosztották meg állampolgárságuktól és az abból származó jogaiktól. Ők nem léteznek papíron, és leggyakrabban a társadalom peremén élnek. Aggódunk, hogy ezekben a válságos időkben, a globális világjárvány közepette ezek az emberek óriási kockázatnak vannak kitéve, kihagyják őket a reagálási tervekből – kongatta meg a vészharangot májusban Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, amivel újra felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg több mint 3,9 millió hontalan ember él a Földön.

De kik azok a hontalanok? A nemzetközi jogszabályok szerint azok tartoznak e kategóriába, akiket saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el saját állampolgárának. Fontos azonban, hogy a hontalan személyek jogállásáról szóló 1954-es New York-i egyezmény csak a de jure hontalanságra korlátozódik, figyelmen kívül hagyva azt, hogy rengeteg ember de facto hontalan, vagyis még arról sincs papírja, hogy nincs állampolgársága. Utóbbiak gyakorlatilag láthatatlanok a hatóságok számára, hiszen nemcsak hogy nem vezetik őket a nyilvántartásokban, de még igazolni sem tudják magukat semmilyen dokumentummal, hogy igénybe vegyenek olyan alapvető állami szolgáltatásokat, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek az élethez – gondoljunk csak az alapvető védőoltásokra.

Napjainkban számos országban azért válnak de facto hontalanná emberek, mert hiányosak az állampolgárságra vonatkozó törvények. Amennyiben nem helyesen írták meg őket, vagy nem helyesen alkalmazzák, akkor sokan állampolgárság nélkül maradhatnak. Ilyen esetekre számos példa létezik. Bizonyos országokban az állampolgárságot a felmenők állampolgárságából eredeztetik, így ha egy elhagyott kisgyereknek ismeretlenek a szülei, akkor könnyen állampolgárság nélkül maradhat. Szerencsére mostanra a világ országainak többsége ezeket a gyerekeket saját állampolgárának fogadja el, de problémák azért még bőven adódnak.

Így például bizonyos országok nem teszik lehetővé a nőknek, hogy továbbadják az állampolgárságukat utódaiknak, más országok viszont csak meghatározott etnikai vagy vallási csoportoknak adnak állampolgárságot, teljesen kizárva abból más népcsoportokat. Mindemellett arra is van példa, hogy új államok jönnek létre, vagy változnak a határok, ami a legtöbbször éppen a kisebbségi helyzetben élőket hozza lehetetlen helyzetbe. Végül pedig nem feledkezhetünk meg azokról sem, akiket megfosztottak az állampolgárságuktól. Néhány országban valaki már pusztán azért elveszítheti az állampolgárságát, mert huzamosabb ideig külföldön élt, de arra is van példa, hogy etnikai vagy faji alapon fosztanak meg egész társadalmi csoportokat az állampolgárságuktól. Ezekben az államokban sokszor így kényszerítik rá a lakosság egy részét, hogy keressen magának más országot otthonául.

Mindezek után egyáltalán nem meglepő, hogy ma a de jure hontalanokon kívül rengeteg de facto hontalan ember él a Földön, számuk bizonyos elemzések szerint a 3,9 milliót is bőven meghaladja. Ráadásul a hontalanság rendkívüli mértékben megnehezíti az ilyen helyzetbe került emberek életét, hiszen az állampolgárság alapvetően szükséges ahhoz, hogy valaki részt vehessen a társadalom életében, és teljeskörűen érvényesülhessenek a mindenkit megillető emberi jogok.

Túl azon, hogy bizonyos jogokkal – például a választásokon való részvétel jogával – gyakran csak állampolgárok élhetnek, a hontalanok gyakran nem jutnak személyazonosító dokumentumokhoz sem, így hontalanságuk miatt őrizetbe vehetik őket a hatóságok. Emellett az is gyakran előfordul, hogy nem vehetnek részt oktatási programokban, nem vállalhatnak munkát legálisan, csakis a szürkegazdaságból tudják eltartani magukat és a családjukat, illetve nem vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Nem véletlen tehát, hogy az ENSZ most, a koronavírus-járvány idején újra elővette a hontalanság kérdését, aminek teljes körű rendezéséig sajnos még nagyon sok időnek kell eltelnie.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/21. számban? Itt megnézheti!