Nehézfémszennyezéstől vöröslött a Szamos vize, a folyóból vett mintákban határérték feletti koncentrációban mérték a szakemberek az oldott cink, réz, alumínium és vas koncentrációját. A múlt hét végi szennyezés ugyan már felhígult, azonban megfelelő szabályozás híján az elkövetkező években bármikor történhet hasonló mérgezés.
Mint Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Magyar Hangnak elmondta, a környezeti kárfelelősség – mivel nincsenek egész Európában kötelező részei – sok sebből vérzik. Hozzátette: részben Magyarország volt, amely kiharcolta, hogy ne írjanak elő kötelező pénzügyi garanciát a cégeknek.
„Ennek folyománya az, hogy ezek a cégek el tudnak tűnni, anélkül, hogy lenne bárki, aki az általuk otthagyott mocskot »utángondozná«. Magyarországon is egymást érik az ilyen történetek. Itt marad egy kis veszélyes hulladék, ott marad egy kis szennyezés, a cég csődbe ment, nem lehet mit kezdeni vele. Látjuk, hogy az ilyen történetek Romániára még jobban jellemzőek” – fogalmazott.
„Jelenleg a határokon átívelő, és az országon belüli természeti károknak is az adófizetők a gazdái, meg a környezet” – mondta Simon Gergely.
A teljes cikkben erről is olvashat:
– Két hónap múlva nyugodtan megehetjük-e a Szamosból kifogott halat?
– Hogy ússzák meg a szennyezők a felelősségre vonást?
– Mit lehetne tenni, hogy változzon a helyzet?
– Várható-e a helyzet javulása?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
