Egy kínai biotechnológiai cég bejelentette, hogy sikeresen klónozták a sarki farkast (a farkas általában fehér színű alfaját). Állításuk szerint ezt azért csinálták, mert a klónozás megoldást jelenthet a fajkihalások jelentette problémára, és fontos szerepe lehet a jövő állatvédelmében. A konzervációval rendszerszinten foglalkozók szerint a klónozósdi semmit nem old meg, csupán hihetetlenül sok pénzért Jurassic Park-szerű klónállatkertekben mutogatható turistalátványosságokat hoz létre, miközben eltereli a figyelmet a haldokló természet megóvásáról.
Egyre több jel mutat arra, hogy újabb tömeges kihalási esemény kellős közepén vagyunk. A klímaváltozás és az ember természetátalakítása miatt gyors ütemben tűnnek el a fajok a bolygóról. Mit tegyünk ez ellen: védjük meg a megmaradt természetes élőhelyeket, hogy a még létező fajok ne halljanak ki (csakhogy ehhez változtatni kéne eddigi destruktív gyakorlatunkon, ami kényelmetlen), vagy hívjuk segítségül a géntechnológia sci-fi be illő vívmányait, és méregdrágán, patyolattiszta laborokban klónozzunk már kihalt vagy a kihalás szélén táncoló (látványos kinézetű) fajokat anélkül, hogy érdekelne minket, ezek hol fognak élni, mit fognak enni, és a helyiek mit fognak szólni hozzájuk? Hát persze, hogy a második opció a népszerűbb.
• Mekkora tudományos szenzáció manapság a klónozás?
• Mi e teljesítmény igazi jelentősége?
• Miért lehet veszélyes ez a megközelítés?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
