Amikor 2010-ben a Fidesz megnyerte a választásokat, majd megalakult a második Orbán-kormány, a Fideszre szavazó tömegek a baloldal nyolcéves sikertelen kísérlete után nagy várakozással tekintettek az ígért változtatásokra: az ország és a gazdaság felvirágoztatására, a kormány átlátható működésére, és még sorolhatnánk. Az elmúlt több mint egy évtized kormányzásáról már sok és sokféle elemzés született. A Magyar Hang most néhány jellemző adatsor áttekintésével, egyszerű elemzésével tesz erre egy újabb kísérletet.

Bár önmagában messze nem mutatja a társadalom jólétét a bruttó hazai termék (GDP) nagysága – hiszen a javak elosztása és még számos tényező befolyásolja –, sokan mégis a gazdasági növekedést fetisizálják. Köztük Orbán Viktor is, mert a mesterséges eszközökkel fenntartott növekedéssel elfedheti a gazdasági problémákat. A gazdaság megerőszakolása azonban nem tartható fenn örökké, annak – a magas inflációban, a reálbérek és a fogyasztás csökkenésében mutatkozó – árát ma mindannyiunknak közösen kell megfizetnünk.

• Mennyit veszített értékből 2010 óta a forint az euróval és a cseh koronával szemben?
• Miért és mennyivel volt magasabb a magyar infláció a régiós országokban mértnél már az orosz agresszió kezdete előtt is?
• Mennyivel nőtt az államadósság 2010 óta, illetve az elmúlt egy évben?