Arany- és ezüstdió, harangok és gömbök – karácsonyfadíszek, amelyekhez minden generációnak fűződik emléke

Arany- és ezüstdió, pöttyös gomba, teáskanna és szódásszifon, madarak és tobozok, harangok és gömbök – klasszikus, üvegből készült karácsonyfadíszek, amelyekhez minden generációnak fűződik emléke. Volt idő, amikor a Konzum szaloncukor dobozában őrizték ezeket a kincseket, vatta közé bújtatva, az aranyhaj és az édesség kisimított papírja mellett. Aztán, ahogy a karácsonyi dekorációt az aktuális trendekhez igazították, az üvegdíszek kimentek a divatból, de pár éve újra ráirányult a figyelem a nosztalgikus hangulatú kiegészítőkre, amelyek a régi ünnepek hangulatát idézik meg.

Az üveggömbök története egészen az 1600-as évekig nyúlik vissza: akkor démoncsapdaként akasztották az ablakokba, hogy így űzzék el az ártó lényeket, boszorkányokat. A karácsonyfák megjelenésekor eleinte azért kerültek fel a fára, hogy távol tartsák az ünnep szentségétől a gonosz erőket, a XIX. századra azonban már kizárólag díszként funkcionáltak. Az első ilyen tárgyakat az üvegfújásáról 1597 óta ismert Lauscha nevű türingiai faluban készítette el Hans Greiner. A mester a pénzszűke miatt nem tudott az ünnepekre almát és diót venni, viszont gyerekeinek szeretett volna örömöt szerezni, így üvegből alkotta meg a finomságokat. Kezdetben bonyolult eljárással, szabadon fújással születtek meg a díszek, ezt később a formába fújás váltotta fel.Folyamatosan alakultak a technikák, megjelentek a színes, vastag falú és ólomtükrös gömbök, majd az ezüstnitrát használatával a tükrös felületű díszek, az irizáló festéknek köszönhetően aztán több színben is pompázhattak a különböző formák. A rögzítőanyagként használt zselatin révén pedig arany- és ezüstporral, kristályos öntettel lehetett tovább ékesíteni a gömböket.

• Hogy lesz egy kis üzemből karácsonyfadíszt gyártó manufaktúra?
• Miként hatott rájuk a rendszerváltás?
• Hogyan nézett ki náluk a karácsony?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!