A párkányi Lidl parkolója annyira zsúfolt volt szombaton késő délelőtt, hogy alig találtunk helyet az autónak. Szlovák szavakat nem nagyon hallottunk, felvidéki magyarok és a Duna innenső partjáról érkezők vásároltak leginkább. Amint összeállításunkból kiderül, egyetlen alapvető élelmiszert sem találtunk, amely drágább lenne, mint amit a solymári Lidl áruházban. Vagyis a gyakorlat is igazolta, hogy a hivatalos statisztika nem hazudik, valóban Európa-bajnok a magyar élelmiszer-infláció. Érdemes azonban megnézni, hogy mit mutat a két ország általános állapota, érezhető-e hasonló tendencia a két ország fejlettségében.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint érdekes helyzetben találja magát az ember, amikor a szlovák és a magyar gazdaságot hasonlítja össze. Mindkét ország kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik, a nemzetközi statisztikák azonban mégis másutt kezelik őket. Azóta hogy északi szomszédunk bevezette az eurót, szinte az összes nemzetközi szervezet, illetve az elemzések többsége a fejlett országok között tartja számon Szlovákiát, miközben Magyarországot a fejlődők közé sorolják. Pedig ha a két ország gazdaságát vizsgáljuk, arra jutunk, hogy sokkal több a hasonlóság, mint az eltérés.
• Miben hasonlít a két ország gazdasága, és melyek az eltérések?
• Vajon a szlovákokat is fenyegeti, hogy a közepes fejlettség csapdájába ragadnak?
• Előny vagy hátrány, hogy nálunk még nem az Európai Központi Bank dönt a monetáris politikáról?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
