Tárgyiasított betegek, információk nélkül hagyott páciensek

Többórás várakozás után néhány perces konzultáció, a diagnózis elhadarása, pár A4-es papír átadása és néhány gyógyszer felírása – sokan nagyjából mindössze ennyit tapasztalnak egy szakrendelés alkalmával az állami ellátásban. A papíron szereplő információk értelmezésével pedig igen gyakran egyedül maradnak a páciensek, akiknek nemhogy válaszokra, de még a kérdések feltevésére sincs módjuk. Pedig a megfelelő kommunikáció a gyógyászat része – kellene hogy legyen. Olvasóink és a terület szakértői osztották meg tapasztalataikat az orvos-beteg kommunikáció hiányosságairól és az abban rejlő kihasználatlan lehetőségekről.

Önnek cöliákiája van. Menjen el egy könyvesboltba, vegyen egy gluténmentes táplálkozásról szóló könyvet, és tájékozódjon abból, viszontlátásra! – egy olvasónk beszámolója szerint ennyivel lerendezettnek tekintette a konzultációt a Semmelweis Egyetem immunológiai szakrendelésén a vizsgálatot végző orvos (egyetemi docens). A páciens elmondása szerint bővebb tájékoztatást kért a betegségről, illetve arról, hogy lehet-e összefüggés más emésztőrendszeri panaszaival, amire az volt a válasz, hogy: „Na, nem kell filozofálni.” Leleteit ezt követően a Google segítségével próbálta értelmezni, majd inkább magánorvoshoz fordult – konzultációnként 40 ezer forintért.

A finoman szólva nem ügyfélközpontú szemlélet nemcsak a járóbeteg-ellátásában fordul elő, hanem a kórházakban is. Ezt példázza egy lapunk által megismert eset: a fővárosi Szent János Kórházban kezelt végstádiumú beteg hozzátartozói nem kaptak részletes tájékoztatást szerettük állapotáról, de még azt is hiába szerették volna megtudni, mit kell tenniük, meddig maradhat az osztályon, illetve hova vihetik tovább. A kezelőorvos ugyanis napokon át elérhetetlennek bizonyult. A doktor végül csak azt követően állt szóba a hozzátartozókkal, hogy kerülőúton, egy szintén orvos közös ismerős közbenjárását kérték, aki segített. Ez a bánásmód – érthető módon – mind lelkileg, mind szerettük ellátásának megszervezése szempontjából is rendkívül megnehezítette helyzetüket.

• Miért elterjedt máig az a gyakorlat, hogy az orvos csak a betegségről beszél, ezzel tárgyiasítva a beteget is?
• Miért lenne fontos, hogy a páciens pontos képet kapjon saját egészségi állapotáról?
• Milyen tényezőknek tulajdonítható a megfelelő kommunikáció hiánya?
• Milyen pozitív fiziológiai hatásai vannak a betegekre nézve a stressz és a szorongás csökkentésének?
• Milyen kedvező „mellékhatásai”, lehetnek a szuggesztív kommunikációs technikák elsajátításának?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 25-án megjelent, 2023/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!