Ritkán jönnek jó hírek a pandémiával fenyegető vírusokról, de ez egy ilyen kivételes alkalom (legalábbis a friss fejlemények egy része pozitív, de a cikk vége már sokkal sötétebb jövőt vetít előre). A H5N1 (madár)influenza nagyon közeli rokona a H1N1 és a H2N2 influenzavírusoknak, amelyek a 20. században már okoztak pandémiákat, és szinte minden akkor élt embert megfertőztek. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy ezért az 1968 előtt születettek vélhetően hatékony antitestekkel rendelkeznek a madárinfluenza ellen is. Ez azt valószínűsíti, hogy világjárvány esetén bizonyos fokú védelemmel rendelkeznének, és egy részük talán megúszná a súlyos megbetegedést és a halált. Ahogy érezhető, e mondatok csak nagyon óvatosan optimisták, és rengeteg a feltételes mód bennük, de megalapozott okunk van a bizakodásra.
Erre utalnak azok az eddigi tapasztalatok is, hogy a már kialakult néhány madárinfluenza-klaszterben (amelyek eddig mindig állatok – madarak vagy szarvasmarhák – szoros közelségéhez voltak köthetők) az idős emberek kisebb valószínűséggel kapták el a vírust, mint a fiatalok. Az 1918-as influenzapandémiát (a spanyolnáthát) a H1N1 vírus okozta, amely annak idején disznókról ugrott át az emberre. A járványban 50 millió ember halhatott meg, bár egyes becslések szerint a 100 milliót is elérte a halálos áldozatok száma. Az elkövetkező években gyakorlatilag minden ember megfertőződött a földön, és a szervezetükben antitestek alakultak ki a kórokozó ellen.
A következő nagy influenza-világjárványt 1957-ben a H1N1-et kiszorító H2N2 okozta. A H2N2 a H1N1-ből fejlődött ki, miután az előző vírus géneket cserélt a madárinfluenza H5N1 vírusával, és így tudott domináns lenni a világon egészen 1968-ig. Ekkor vette át tőle a vezető szerepet a madárinfluenzától viszonylag távol elhelyezkedő H3N2 vírus, amely 1970 óta uralja az emberi influenzaeseteket.
A kutatók összesen 121, 19 és 90 év közötti philadelphiai embertől vettek vérmintát (akik 1927 és 1998 között születtek). Az alanyok fele 1968 előtt (tehát a H5N1-gyel közeli rokon H2N2 dominanciája idején) született, így ma legalább 56 éves. A vérükben található ellenanyagokból egyértelműen kiderült, hogy gyakorlatilag mindegyikük megfertőződött annak idején a H1N1 és/vagy a H2N2 vírusokkal. Különösen azokat az ellenanyagokat keresték a vérükben, amelyek az influenzavírus azon fehérjéje ellen készültek, amely segítségével bejut az emberi sejtekbe, mivel ez a protein nagyon hasonló a H1N1, a H2N2 és a H5N1 vírusokban.
Az eredmények szerint az 1968 előtt születettek nagyjából háromszor annyi olyan ellenanyaggal rendelkeznek, amely a H5N1 ellen is hatékony, mint az 1968 után születettek. Amikor a laborban az emberi vesesejtekhez H5N1 vírust, illetve az 1968 előtt születettektől izolált ellenanyagokat adtak, azt találták, hogy bár az antitestek nem tudták megelőzni, hogy a vírus megfertőzze a sejteket, de hatékonyan megjelölték a kórokozókat, így azokat az immunrendszer egyéb elemei már könnyebben el tudják pusztítani.
Egy másik kísérletben a Pennsylvaniai Egyetem azonos kutatócsoportja száz 1918 és 2003 között született ember vérmintáit elemezte. Az alanyok egy H5N1 vírus ellen kifejlesztett vakcina tesztelésében vettek részt 2005-ben. Az akkori eredmények szerint a tíz évesnél fiatalabb gyerekek vérében alacsonyabb antitestszint volt az oltás beadása előtt, mint a felnőttek szervezetében, de a vakcina hatására több mint nyolcszoros ellenanyagszint alakult ki náluk, mint az idősekben. Vagyis a fiatalok sokkal többet profitálhatnak az oltásból, mint az idősek, még ha az utóbbiak alapból több antitesttel is rendelkeznek.
Ezek az eredmények azt valószínűsítik, hogy az oltatlan idősek nagyobb védelmet élveznek a madárinfluenza ellen, mint az oltatlan középkorúak vagy a fiatalok. Ugyanakkor a vírusfertőzés súlyossága egy sor egyéb tényezőtől (például az immunrendszer általános erősségétől, illetve a krónikus betegségektől) is függ, így összességében más kutatók előrejelzése szerint az idősek még ezzel együtt is nagyobb veszélyben lehetnek, ha (vagy inkább amikor) a vírus szert tesz az emberek közötti levegőn keresztül történő fertőzés képességére, és berobban a járvány.
A madárinfluenza vírusa jelenleg továbbra is az állatokban cirkulál világszerte. Az Egyesült Államokban egyre több marha fertőződik meg, mivel a vírus már egyértelműen képessé vált terjedni a tehenek között. A világ más részein továbbra is a madarak a kórokozó legfőbb terjesztői. Amerikában már legalább 52 ember fertőződött meg a járványügyi hivatal (CDC) legfrissebb tájékoztatása szerint, közülük 21-en madaraktól, 30-an pedig tehenektől kapták el a vírust (egy fertőzés forrását nem sikerült kideríteni). A CDC szerint eddig minden elérhető adat azt valószínűsíti, hogy a vírus továbbra is csak sporadikusan fertőzi az embert, és a forrás minden esetben állat, így az emberekre leselkedő veszély továbbra is alacsony.
Ugyanakkor sokasodnak az aggasztó jelek. Miközben korábban az volt a mondás, hogy az Amerikában termelt tej biztonságos, hétfőn visszahívtak a kaliforniai boltokból egy fajta nyers tejet, jelentette az AP, mert benne megtalálták a madárinfluenza vírusát. A pasztörizált tejet továbbra is biztonságosnak tartják. Ugyancsak hétfőn jelentették be, hogy megfertőződött az első amerikai gyermek a madárinfluenzával, ugyancsak Kaliforniában. A fertőzés forrása nem ismert, a gyermek nem került kontaktusba madarakkal vagy tehenekkel.
Eközben Kanadában olyan madárinfluenzavírus-törzset fedeztek fel, amely a korábbiakhoz képest jelentősen mutálódott, és valószínűleg hatékonyabban képes fertőzni az embert. Egy tizenéves fiatalt november 8-án szállítottak kórházba Brit-Columbiában, miután egy héttel korábban influenzaszerű tünetek jelentkeztek nála. A legutolsó hírek szerint a fiatal továbbra is kritikus állapotban van. A szervezetében kimutatták a H5N1 vírust. Amikor megszekvenálták a genomját, felfedezték, hogy az úgy mutálódott, ami valószínűleg könnyebbé tette számára, hogy megfertőzze az embert. A fiatal környezetében senki sem kapta el a fertőzést, viszont ő sem került közvetlen kapcsolatba sem madarakkal, sem szarvasmarhákkal. A család számos házi kedvencet (kutyákat, macskákat és hüllőket) tart otthon, azt feltételezik, hogy ezektől fertőződhetett meg, ők pedig talán egy madártól kaphatták el a vírust. A szakemberek abban reménykednek, hogy a vírus a fiatal szervezetében tett szert az őt ütőképesebbé tévő mutációra, így e módosult törzs talán még nem került ki a környezetbe. De a trend egyértelmű: a járvány közeledik.
