Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt, vagyis a 2025-ös adócsomagot – írta az MTI. Az ingatlanpiac és a gyermeket nevelő családok lehetnek az adómódosítások nyertesei.
A fő változások közé tartozik, hogy két lépcsőben, jövő júliustól, és 2026 januártól 50-50 százalékkal emelkedik a családi kedvezmény gyermekenként érvényesíthető összege. Így 2025 második felében az egy gyermeket nevelők családi kedvezménye havonta 100 ezer, a két gyermeket nevelőké 200 ezer, a három vagy több gyermeket nevelőké pedig 330 ezer forint lesz. 2026. január 1-től a kedvezmény mértéke egy eltartott esetén 133 340 forint, két eltartott esetén 266 660 forint, három és minden további eltartott esetén 440 000 forint lesz. A Portfolió korábban megírta, hogy a családoknál maradó adókedvezmény éves összege így várhatóan meg fogja haladni a 650 milliárd forintot. Módosul a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás: ezt az adózást akkor lehet igénybe venni, ha a magánszemély ezt a tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja. Az adó mértéke a vendégéjszakák (2 millió alatt, vagy felett) függvénye lesz, évi 38 400 vagy 150 ezer forintot kell fizetni lakószobánként.
Aktív magyarok néven új zsebbel is bővül a SZÉP-kártya: az aktív életmód elősegítésére adhat a munkáltató havi 10 ezer forintot, éves szinten 120 ezer forintot. Már korábban is szó volt róla, hogy a kormány újra fel szeretné pörgetni az ingatlanépítéseket, így most elfogadták a képviselők azt a változást, hogy a SZÉP-kártyás munkáltatói feltöltéseket felerészben lakáscélra is fel lehet használni januártól. Ugyancsak a gazdaságélénkítés ürügyén adómentes lesz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása. Januártól a munkáltató béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalóinak. Előnyös változás az építőipari vállalkozások számára, hogy mivel meghosszabbítják az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa-kulcs alkalmazását 2026. december 31-ig, sőt, elhúzódó építkezések esetén ez akár 2030-ig is kitolható lesz. Az e-nyugtaadás kezdő időpontját 2025. január 1-ről 2025. július 1-re halasztották a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.
Jön viszont a feketeleves: a kormány számos adónemnél bevezeti az inflációkövető emelést (például jövedéki adóknál, autóhoz kötődő adóknál), nagyságrendileg 20 százalékkal növeli jövőre a cégautóadót. Ami az inflációkövető adózást illeti, a szeszes italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok (benzin, gázolaj, LPG) tételes jövedéki adója évente az előző év júliusi infláció mértékével növekszik. A gépjárművek első forgalomba helyezésekor fizetendő adó mértéke is évente az inflációval arányosan emelkedik. A kiskereskedelmi adó esetén bővül az adó fizetésére kötelezettek köre azokkal, akiknek a platformján keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítés valósul meg. Utóbbival a törvénymódosítás célja vélhetően az lehet, hogy adózás alá vonják a nagy külföldi online platformokat, illetve az azon keresztül értékesítő külföldi kiskereskedőket.
– A fogyasztásra épülő adóztatás irányába történő haladás nem újkeletű a magyar kormány részéről, ez volt jellemző a korábbi években is a szakember szerint, miközben a családokat és háztartásokat célzott támogatásokkal és adókedvezményekkel igyekeznek támogatni. Tehát a rendszer karaktere nem változik alapvetően: továbbra is erősen támaszkodik a fogyasztás alapú adókra, míg a személyi jövedelmek oldalán könnyítéseket alkalmaz – értékelte a portálnak az adócsomagot néhány napja Csepei Kinga, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere.
