Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése után a Várkert Bazárban 2023. november 17-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszter nem egyeztetett a szlovák féllel a nyelvtörvény tervezett szigorításáról, és a parlament igazságügyi bizottsága előtt sem nevezte meg, hogy egészen pontosan mit vár a magyar kormány Pozsonytól. A folyamat szerinte aggodalomra ad okot. Az érvelésében előkerült a kettős állampolgárságot tiltó szlovákiai előírás is.
Nem egyeztetett Semjén Zsolt a szlovák féllel az ottani nyelvtörvény tervezett szigorítása ügyében – ezt maga a miniszterelnök-helyettes, egyben nemzetpolitikáért felelős miniszter válaszolta a Magyar Hangnak a parlament igazságügyi bizottságának ülése után. Arra a kérdésre azonban nem akart válaszolni, hogy mit kér a magyar kormány a szlovák féltől: a törvényjavaslat visszavonását vagy módosítást, és ha utóbbit, akkor milyen megoldások képzelhetők el.
A szlovákiai jogszabály kérdése azért van ismét napirenden, mert a szlovák kulturális tárca (amelyet a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt politikusa irányít), a nyelvtörvény szigorítását tervezi. Ennek a jogszabálynak viszont éppen az a lényege már most is, hogy a szlovákon kívül minden más nyelv használatát, így a kisebbségi nyelvek és a magyar nyelv használatát is sznakcionálja a hétköznapi élet bizonyos területein. A szigorítás sem tenne mást, de a hatályát más területekre is kiterjesztené.
Ennek ellenére Szijjártó Péter külügyminiszter optimistán nyilatkozott hétfői pozsonyi látogatásán, ahol Peter Žigával, a szlovák parlament megbízott elnökével találkozott. „A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára” – fogalmazott a külügyminiszter. Holott a nyelvtörvénynek már mostani formájában is volt ilyen hatása a magyar nyelv használatára. A külügyminiszter nem tért ki arra, hogyan akarja megvalósítani a szlovák fél ezt az ígéretet. Egy Budapesten rendezett V4-es konferencia után, csütörtökön pedig a közösségi médiában azt írta a Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel tartott találkozó után: „Az elmúlt napokban a sajtó sokat foglalkozott a magyar-szlovák kapcsolatok jövőjével, jó hír, hogy a mostani kapcsolatunkban nincs az a nehéz kérdés, amit ne tudnánk kulturáltan megbeszélni”. Arra nem tért ki, mire jutott szlovák kollégájával a nyelvtörvény ügyében.
Semjén a parlament igazságügyi bizottságának ülésén, ahol miniszterként éves meghallgatáson jelent meg, Szabó Szabolcs (aki a Momentum frakció tagja) kérdésére úgy fogalmazott, a törvénytervezet „aggodalomra ad okot”. Szerinte „ki kell használni a rendkívül jó kapcsolatokat azért, hogy ez a törvény ne érintse a magyar kisebbség nyelvi jogait”, és a kisebbségi jogokat és a nyevlhasználat jogát „nem szűkíteni kell, hanem radikálisan kiterjeszteni”. A helyzetet ugyanakkor nem tartja olyan súlyosnak, mint a nyelvtörvény korábbi szigorításakor.
– Magyarország semmi olyat nem vár el más államoktól, amit ő maga ne adna meg a Magyarország területén élő nemzetiségeknek – mondta. Nem csak a nyelvhasználati jogokra és az önkormányzatiságra tért ki, hanem arra is, hogy nézetei szerint mindenkinek annyi állampolgárságot legyen joga felvenni, ahány identitása van, amit a Magyarországon élő, valamely nemzetiséghez tartozó lakosság meg is tehet. „Minket se csesztessenek azért, ha Felvidéken a magyarok felveszik a magyar állampolgárságot a szlovák mellé” – vonta le a konklúziót, amivel egy másik sokat kritizált, a mai napig hatályban lévő jogszabályra, a szlovák állampolgársági törvényre utalt, amely szerint a határon túli magyarok (is) elveszítik szlovák állampolgárságukat, ha felveszik a magyart.
