ATACMS-rakétaindítók (Forrás: Wikipedia)
Egyszerre eszkaláció és annak elkerülése érdekében tett lépés az, ahogyan az Egyesült Államok engedélyezte az ATACMS rakéták használatát orosz területen. Erről írt a közösségi oldalán Anton Bendarzsevszkij biztonságpolitikai szakértő, és erről beszélt lapunk érdeklődésére is. Leszögezte: nem váratlan fejlemény az, hogy a Biden-adminisztráció hozzájárult végül az ATACMS-ok bevetéséről szóló ukrán kéréshez. Hasonló folyamat játszódott le az Ukrajnát támogató Nyugat és Oroszország között más nyugati katonai eszközök esetében. Ukrajna forszírozta a kérését, az oroszok verbális vörös vonalakat festettek. Az orosz vörös vonalakból azonban nem lett semmi – tette hozzá érdeklődésünkre –, mert konvencionális eszközökkel nehéz annál erősebb reakciót adni, mint amit Oroszország már megtett (ukrán városok és az energietikai hálózat bombázása). NATO-tagország elleni katonai fellépés azonban Oroszország magatartásába nem fér bele – jegyezte meg.
Anton Bendarzsevszkij úgy fogalmazott: ennek a stratégiának a célja az eszkaláció csökkentése, az orosz reakciók figyelése. Ami heteken át témát szolgáltat, arra van lehetőség készülni, és azonnali kemény reakciót sem igényel – fogalmazott a bejegyzésében. – Tényleg komolyan gondolhatjuk, hogy az oroszok ebben a néhány hónapban tétlenek voltak, és nem tolták vissza, mélyebbre a bombázó gépeiket, lőszerraktáraikat, kiképző központokat? – vetette fel. Az eszkaláció irányába szerinte az vitt volna, ha nem folyik nyilvános diskurzus, nincsenek hírek.
A biztonságpolitikai szakértő inkább abban lát problémát, hogy az Egyesült Államok éppen az átmenet hónapjait éli. A még hivatalban lévő Joe Biden elnök legitimációs bázisa gyenge, és ezt értékelheti úgy Oroszország, hogy ha eszkalál, annak nem biztos, hogy lesz következménye. Ez a helyzet adhat eszkalációs lehetőséget Oroszország kezébe.
Mint mondta, Oroszország részéről a nukleális doktrína szigorításának szükségessége az ATACMS rakéták orosz terület elleni bevetésére ellenlépésként született. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az orosz nukleráris doktrína már az előző formájában is széleskörű értelmezésre adott lehetőséget. Az egyik pont arról szólt, hogy akkor ad felhatalmazást a nukleáris fegyverek alkalmazására, ha Oroszországot az államiságot veszélyeztető támadás éri. Kurszk megtámadása, vagy a moszkvai dróntámadás vajon nem adott rá lehetőséget? – vetette fel. – Ha akarták volna, már találhattak volna okot az alkalmazásra. A mostani módosítás leginkább kommunikációs szempontokat szolgál. A nukláris fegyverek az elrettentést szolgálják – húzta alá a bizontságpolitikai szakértő.
Felvetésünkre – miszerint egy újabb világháború irányába tett-e lépést a világ – azt felelte: az egyes lépéseket nézve lehet mondani, hogy nem tart ott a folyamat, de összességében nézve a trend igenis negatív. Azzal, hogy Észak-Korea reguláris erőkkel belép, az a konfliktus kiszélesítése irányába tett lépés. Az a tény, hogy Ukrajna engedélyt kapott a kurszki területek lövésére amerikai fegyverekkel, onnan egy fél lépés, hogy máshová is lőjenek; az orosz nukleáris doktrina megújítása is tény. Az eszkalációs potenciál bővült, kockázatosabb helyzetbe lépett a világ – tette hozzá.
