Miközben Indiában sosem látott mértékben tombol a járvány, a szomszédos Kínában sikerrel tartják kordában a kórokozót – írja pénteki cikkében a The Indian Express angol nyelvű indiai lap. Valóban figyelemreméltó a különbség a világ két legnépesebb országának járvány elleni védekezésében. Az indiai egészségügyi rendszert az összeomlás szélére sodorta a március elején indult, és az új vírusmutációk által hajtott hullám, Kínában ehhez képest szinte eltűnt a vírus.
Különös aggodalomra adott okot már az is, hogy Indiában egy olyan új vírus-változatot mutattak ki a fertőzöttekben, amelyiknél a vírus tüskefehérjéje nem egy, hanem két helyen is mutálódott, ezáltal gyorsabban és könnyebben tud fertőzni. Az elmúlt napokban azonban már egy „hármas mutáns” variánsát is észlelték. Ez három különböző Covid-19 törzs kombinációját jelenti, és úgy tűnik, hogy az új variáns áll a legtöbb megbetegedés hátterében Nyugat-Bengáliában, Maharashtra-ban és Delhiben – jelentette az NDTV News-on Madhukar Pai, a McGill Egyetem epidemiológiai professzora.
Az indiai mutánsok immár Európát is elérték, és Rusvai Miklós virológus szerint előbb-utóbb Magyarországon is megjelenhetnek. A variáns jellemzőiről egyelőre keveset tudnak a szakértők, de hasonlónak tűnik a dél-afrikai és brazil társaihoz, a veszélyessége azonban nem haladja meg azokét, és főként nem az angliai mutációét. Ennek megfelelően a jelenleg használt vakcinák is képesek lehetnek kordában tartani, vagyis a betegség súlyos lefolyásától az indiai mutáció esetében is megvédenek.
A variáns gyorsan szétterjedt a világban, úgy tűnik azonban, hogy Kína ezt is a határain kívül tartotta. Az ázsiai ország feltűnően sikeres járvány elleni védekezéséről a The Lancet című orvosi lap is megemlékezett – és nem a levelezési rovatban, mint a Menczer Tamás államtitkár által emlegetett esetben. Mint írják, bár elszórtan felüti a fejét a vírus, a járványt sikerül kontroll alatt tartani. Mi lehet vajon a titkuk?
A kínai hatóságok jelentése szerint a siker elsősorban a gyors reakciónak köszönhető. Amíg a járvány kitörésekor elsősorban annak eltitkolására helyezték a hangsúlyt, addig tavaly tavasztól – amint a kórokozó szétterjedt a világban – már nagyon koncentrált védekezést folytattak. Akárhol jelent meg újra a vírus, napok alatt szinte az egész közösséget tesztelték – akár tízmilliós városokat is –, és a fertőzötteket elkülönítették.
Ebben komoly szerepe volt a városok lakóközösségének, illetve az azokat irányító tanácsoknak. A The Indian Express cikke szerint Vuhanban tavaly a több mint hétezer közösséget gondosan lezárták, az adott területet senki sem hagyhatta el, és senki sem léphetett be oda. A fertőzöttek kapcsolatait időben és gyorsan feltérképezték, és a gyanús eseteket elkülönítették.
A vírus megfékezéséhez szükség volt a kínaiak mentalitására is. – Lakosságuk, ha ez indokolt, tud nagyon fegyelmezett lenni, s ebben a kultúrkörben nem azzal a mélységes gyanakvással és bizalmatlansággal tekintenek az emberek a saját államukra és annak tisztviselőire, mint a nyugati országokban. Vagyis, ha egy állami vezető azt mondja, hogy most egy darabig maradjatok otthon, akkor az emberek jellemzően nem azt kezdik el találgatni, hogy vajon miért akar ez velük kitolni, és miként lehetne csak azért is jól elmenni otthonról – írta Salát Gergely Kína-kutató, a PPKE és az ELTE oktatója az Indexen tavaly ősszel.
Ugyancsak az Indexen jelent meg egy beszámoló az aktuális vuhani állapotokról. – A késlekedés, a hanyagság, illetve a figyelmeztető jelek totális ignorálása vezethetett oda, hogy elszabadult a vírus, aminek köszönhetően ma gyakorlatilag egy új világrendet él mindenki a földön. Ezzel szemben ha ma Kínában bárhol felbukkan akár csak a vírus gyanúja is, a hatóságok azonnal riadót fújnak, mindent egyik percről a másikra lezárnak, hogy csírájában fojtsák el a továbbterjedést. Ha úgy tetszik, ez a kommunista berendezkedés egyik előnye, Európában ugyanezt biztosan nem lehetne megtenni – mondta a lapnak Keresztes Zoltán, Vuhanban élő zeneszerző.
A Lancet cikke ugyanakkor felhívja a figyelmet a Kínával szembeni szkepticizmusra. Ahogy a tavaly év eleji titkolózás, úgy az azóta történt adatszolgáltatást is fenntartásokkal kezelik sokan. Nem segít a helyzeten a járvány kitörésével kapcsolatos kétely sem. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentése szerint nagyon valószínűtlen, hogy a kórokozó egy kínai laboratóriumból szabadult el, a gyanút mégsem sikerült eloszlatni.
A sikeres járvány elleni védekezés azonban megkérdőjelezhetetlen. A legjobb bizonyíték erre, hogy miközben a világ elkeseredett harcot folytat a járvány gazdasági hatásaival, a kínai gazdaság a mérések 1992-es kezdete óta nem produkált akkora első negyedéves GDP-növekedést, mint idén.