A magyar kutatók, mérnökök, sőt cégek meglepően sokszor vettek-vesznek részt a nemzetközi űrtevékenységben – erről szól a most megjelent Magyarország és a világűr című könyv. Szándékosan használják az űrtevékenység szót az űrkutatás vagy az űrhajózás helyett, mert az űr használatában mára a kutatás mellett megjelent, sőt bizonyos értelemben dominánssá vált az alkalmazás és az üzlet. Ebben pedig nemcsak a nagyhatalmaknak osztanak lapot.
Néhány hónapja az űrhajózás újabb mérföldköve, a civil űrutazás korának beköszönte függött egy magyar mérnöktől. No, ő már nem vesz részt személyesen az űrhajózási cégek versenyében, mert 1963-ban meghalt, mégis a róla elnevezett vonal, pontosabban magasság játszotta a főszerepet a magánűrhajózási ipar három legfontosabb versenyzője, a SpaceX, a Blue Origin és a Virgin Galactic versenyében.
Kármán Tódorról van szó, akiről a világűr határának kijelölt száz kilométeres magasságot nevezték el. (Természetesen az űrnek nincs pontos határa, Kármán azt a magasságot tekintette annak, ahol a levegő ritkasága miatt megszűnik a felhajtóerő.) A Virgin Galactic rakétahajtású űrjárműve idén július 11-én csak 86 kilométeres magasságig jutott, így hivatalosan nem lépett ki az űrbe. A Jeff Bezos alapította Blue Origin űrkapszulája, rajta William Shatner színésszel, legutóbb, október 13-án lépte át a Kármán-vonalat, 106 kilométeres magasságával. De mindkét versenytárs eredményeit zárójelbe tette az Elon Musk vezette SpaceX, amely Inspiration4 néven szeptemberben végrehajtotta az első, kizárólag civil utasok részvételével indított többnapos, Föld körüli pályán tett űrutazást. A Crew Dragon űrhajó 585 kilométer magasságig jutott.
• Mikor kezdődött a magyar űrtevékenység?
• Mi az a Pille?
• Hogyan kapcsolódhatnak be az űrtevékenységbe a magyar cégek?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
