Koszovó: Barikádok után status quo

Hiába bontották el az úttorlaszaikat a koszovói szerbek Aleksandar Vucic szerb elnök utasítására, Belgrád és Pristina egy hajszálnyival sem került közelebb ahhoz, hogy legalább a részletkérdésekben egyetértésre jusson a Szerbia és Koszovó viszonyában. Sőt, az elmúlt hetekben kialakult feszültség miatt a két fél még jobban eltávolodott egymástól, olyannyira, hogy ma már hallani sem akarnak a szerbek és az albánok bármiféle kompromisszumról.

Ami a konkrét terveket illeti, a két ország viszonyát rendező legutóbbi javaslat még november elején szivárgott ki. A német-francia tervezet az NSZK és az NDK közötti, 1972-ben kötött egyezmény módjára normalizálta volna a kapcsolatokat, amelynek a lényege ebben az esetben azt jelentené, hogy Szerbia ugyan nem ismerné el Koszovó államiságát, de nem is akadályozná, hogy az egykori déli tartományát felvegyék az ENSZ-be. Belgrád hallani sem akar erről a megoldásról, mert a dokumentum abból indult ki, hogy Koszovó független állam. Emellett a szerb vezetés azt is nehezményezte, hogy a javaslat semmiféle jövőbeni időpontot nem tartalmazott, amihez képest már talán csak mellékes, hogy az uniós csatlakozásra Szerbia egy nagyon halvány ígéretet kapott (a szövegtervezet csak annyit említ, hogy Koszovó és Szerbia közös erővel törekszik az EU-tagságra). Habár Pristina nyitottnak mutatkozott, hogy a német-francia javaslatot tárgyalási alapként kezeljék a jövőben, a két ország viszonya december elején ismét mélypontra zuhant.

• Mi okozta ezúttal a feszültséget?
• Hol tart most a két ország csörtéje?
• Miért nem érdeke senkinek a kompromisszum?

A teljes cikket a Magyar Hang január 6-án megjelent 2023/1 számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!