Kína nukleáris gyarapodásával három főszereplője lett a világot pusztulással fenyegető atomfegyverkezésnek

Sok szempontból sokkal egyszerűbbek voltak a hidegháború évtizedei, hiszen csupán kétpólusú volt a világ. Márpedig a kétszereplős játékok lehetséges forgatókönyveit sokkal könnyebb matematikai és fizikai eszközökkel modellezni. Mostanában Kína már fontosabb világhatalmi tényező az oroszoknál, viszont utóbbiaknak még mindig rengeteg atomfegyverük van, így számolni kell velük. Bár a három látszólag csak eggyel nagyobb a kettőnél, a háromszereplős folyamatok szimulálása – az úgynevezett háromtest-probléma – végtelenül nehezebb (amikor egyáltalán lehetséges), mint azt a nyugati stratégák megszokták, amikor még csak a szovjetek voltak a rossz fiúk. Amikor három dolog hat egymásra, nagyon gyorsan kaotikussá válik a helyzet, ami nem annyira jó, ha a világ 12 500 atomfegyverével zsonglőrködünk.

Kevés dolog volt, ami kifogott Newtonon, de a háromtest-problémával ő sem tudott mit kezdeni. Az általa kifejlesztett gravitációelmélet segítségével remekül tudta modellezni azt, hogy két égitest (például a Föld és a Hold vagy a Föld és a Nap) gravitációs ereje hogyan hat egymásra, és emiatt hogyan keringenek egymás körül, és ettől kissé elbízta magát. E két égitestes rendszerek nem egymástól függetlenül léteznek, vagyis például a Hold Föld körüli keringését nemcsak a kettejük gravitációs tere, hanem például a Nap tömegvonzása is befolyásolja.

Newtonnak előzetesen talán meg sem fordult a fejében, hogy miután a Föld gravitációjának a Hold keringésére gyakorolt hatását sikerült megfejtenie, egyetlen újabb égitest bevétele az egyenletbe különösebb megterhelést jelent majd zseniális elméje számára. Pedig így történt: hiába próbálta matematikai módszerekkel leírni a három egymást vonzó égitest mozgását, próbálkozásai alapján tett predikciói a Hold mozgásáról nemhogy a várakozásai szerint pontosították volna a számítás eredményeit, inkább rontottak rajta. A harmadik test elrontott mindent.

• Mi köze a fizikának a nukleáris fegyverkezéshez?
• Milyen egyszerű példák vannak arra, hogy két szereplő kapcsolata mennyivel lehet bonyolultabb, ha már három van?
• Egy megállapodás hogyan növelheti az atomháború veszélyét?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 7-én megjelent, 2023/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!