Leépülő állam: Módszeresen kivéreztették a műemlékvédelmi intézményrendszert

Magyarországon az elmúlt két évtizedben módszeresen kivéreztették a műemlékvédelmi intézményrendszert. Az irány egyértelműnek tűnik: a gazdasági és politikai (ön)érdek minden esetben felülírja a múlt értékeinek intézményes megőrzését. A szakma és a hatóság így csak felesleges akadálynak tűnt a kormány számára.

Nemrég bejárták a sajtót és a közösségi oldalakat egyik legértékesebb középkori műemlékünk, a diósgyőri vár képei: az elhibázott rekonstrukció először mosolyt csal a szemlélő arcára, hogy aztán mindjárt rá is fagyjon, amikor kiderül, hogy a beruházó komolyan gondolta. A helyreállítás elkerülhetetlen volt, a megvalósítás szakmaiatlansága azonban megmutatja, mit jelent ma az intézményi rendszer nélkül maradt műemlékvédelem. De milyen út vezetett idáig?

Szétdarabolás és megszüntetés

Jogelődeivel együtt 1872 óta létezett Magyarországon az intézményesített műemlékvédelem. Az 1957-től működő Országos Műemléki Felügyelőséget 1992-től az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, majd 2001-től a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) váltotta. A KÖH műemlékvédelmi és régészeti hatósági feladatai 2011-ben kerültek át a kormányhivatalokhoz, minden megyében egy-egy, Budapesten pedig két kijelölt járási hivatal látja el a teendőket – jellemzően az abszurditásig lojális politikai kinevezett irányítása alatt. A KÖH 2012-es megszűnésével a műemléki nyilvántartást és a műtárgyfelügyeletet az újonnan alapított Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vette át. A kormányzati háttérintézmény a sorozatos vezetőváltások után 2016-ban vált kényelmetlenné a kormány számára, így végül bürokráciacsökkentésre hivatkozva 2017. január 1-jei hatállyal meg is szüntették, feladatainak egy része a Miniszterelnökségre szállt, a tudományos munkát pedig részben a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ látja el, itt őrzik az egykori KÖH gyűjteményeit, terv- és fényképtárát.

• Mivel trükközik a kormány, hogy papíron ne szűnjön meg sok műemlék?
• Miért probléma, hogy folyamatosan változik az építési törvény?
• Milyen hatásai lehetnek hosszútávon annak, ha nem figyelnek erre a területre?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/42. számában találja. Vegye meg október 26-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!