Hogyan fogadná a világ a génszerkesztett csirkehúst?

Génszerkesztéssel olyan csirkéket állítottak elő, amelyek ellenállnak a világszerte szárnyasállományok sokaságát megtizedelő (és az emberre is veszélyt jelentő) madárinfluenzának. Ha kevesebb baromfi lenne fogékony a vírusra, azzal nemcsak az elhullásuk okozta gazdasági károkat és az egyébként is egyre szűkösebben hozzáférhető élelmiszer elveszését lehetne megelőzni, de csökkenteni lehetne a veszélyt, hogy a madárinfluenza indítsa el a következő emberi pandémiát. Kérdés azonban, hogy a világ hogyan fogadná a génszerkesztett csirkehúst.

Brit tudósok (ezt most nem gúnyból írjuk, hanem tényleg az Edinburghi Egyetem kutatói végezték a kutatást) génszerkesztéssel módosították a csirkék több génjét, hogy ezáltal ellenállóbbá tegyék őket a madárinfluenza vírussal szemben. Ez még csak az eső lépés a módszer esetleges jövőbeli gyakorlati alkalmazása felé, tehát szó sincs arról, hogy máris génszerkesztett csirkéket kezdenének árulni a boltokban. Mindenesetre valamit kezdeni kell a madárinfluenzával, amit már sok éve a legveszélyesebb állati fertőzések közé sorolnak.

A covid után talán nem kell magyarázni, mekkora veszélye van annak, ha egy kórokozó szabadon tombol sok millió olyan állatban, amely nap mint nap kerül fizikai kapcsolatba az emberrel. A madárinfluenza vírus már most is képes fertőzni (és akár megölni) az embert, bár az emberek között levegőn keresztül valószínűleg még nem képes terjedni. Még.

• Miben segíthet a génszerkesztés?
• Ezek a csirkék tökéletesen rezisztenssé válnak?
• El fogják vajon fogadni a génmódosított csirkéket az emberek?