Az év második felében csökkenhetnek a lakáshitelek kamatai

Bár független közgazdászok már évek óta mondják, hogy a kormányzati és jegybanki eszközökkel – állami támogatásokkal, a gazdaságba öntött hatalmas összegekkel, például a tavalyi ezermilliárdos választási osztogatással, illetve a különféle hitelprogramokkal – felpörgetett magyar gazdaság reális teljesítőképességénél jobban növekszik, ezt az átlagpolgár nem nagyon látta igazoltnak. A kormányzati hurráoptimizmust hallgatva azt sem nagyon hitték az emberek, amire szintén figyelmeztettek a hozzáértők, hogy ennek az árát valamikor meg kell fizetni.

Eljött az igazság pillanata

Tavaly nyár végén jött el az igazság pillanata, amikor az évek óta zajló felelőtlen gazdaságpolitika árát el kellett kezdeni törleszteni. A rezsicsökkentés részleges kivezetésének eredményeként többszörösükre ugró energiaszámlák meredeken felívelő áremelkedési hullámot indítottak el, amely a csúcsát 25,7 százalékon érte el idén januárban, de még idén júliusban is az uniós átlag csaknem háromszorosán, 17,6 százalékon állt. A válság mélységét mutatja, hogy a második negyedévben 2,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, azaz ekkor már egy éve recesszióban volt a magyar gazdaság. A fogyasztás és a reálbérek több mint fél éve tartó csökkenése ugyancsak arra utalnak, hogy távolról sem vagyunk még túl a dolgok nehezén. Gergely Pétert, a BiztosDöntés.hu alapítóját arról kérdeztünk, milyen hatást gyakorolt mindez a hitelezésre.

• Mennyire érte meg lakás- vagy áruhitelt felvenni az elmúlt egy évben?
• Hogyan kalkulálnak a bankok?
• És hogyan számolnak a lakásvásárlók, akiket érint a városi csok kivezetése?