Rejtélyes kór pusztítja a balatoni nádasokat, a szakértők is tanácstalanok

Pusztuló balatoni nádas (Fotó: Magyar Hang/Csécsi László)

Különös kór támadta meg idén a balatoni nádasokat. A pusztulás több helyszínen, egyszerre jelentkezett, és nem tudni, hogyan terjed majd tovább. A veszélyeztetett nádasokban egy közös van: túlságosan ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak. A Paloznaki-öbölben jártunk, megtekintettük az építkezéseket, menekülésre késztettünk egy gondnokot, és végül még a vízpartra is sikerült lejutnunk.

A Paloznaki-öböl szeptember utolsó napjaiban a csendesebbik arcát mutatja az arra tévedőknek. Vagyis igazából azt sem, mert az arcát, a víztükröt csak azok a kivételezettek pillanthatják meg, akik valahogy ki tudnak jutni a tó partjára. Márpedig azoknak a hétköznapi balatonozóknak, akiknek véletlenül visz arra az útjuk, erre nem sok esélyük van. Ők jószerivel nem is láthatnak mást, csak a kerítések mögött megbújó nyaralókat és a telkek parti oldalán zöld falként magasodó nádast. Kilométereket sétálhat itt úgy a kiránduló, hogy csak itt-ott talál olyan rést, ahol ügyesen bekukucskálva megpihentetheti a tekintetét a horizont egy-egy balatonkék foltján. Láthat ellenben nyárfák fölé magasodó toronydarut, soktonnás munkagépeket, földhalmokat, építőanyagkúpokat, felmart termőtalajt. A drótkerítésen kívülről egy félig kész vízparti lakótelepre és egy betonból öntött kikötőre is rácsodálkozhat, aki nyitott az ilyesmire. Hogy aztán továbbálljon olyan reménybeli partok felé, amelyet még nem kerített körül senki.

Én azonban nem mehetek tovább. Azért jöttem ide, mert a saját szememmel akarom látni, hogy miként pusztul az öböl végtelennek tetsző nádrengetege. A kerékpárútról nézve minden rendjén valónak tűnik. A növényzet magas és zöldellő. De tudom, ez csak a látszat, a nádas sűrűjében szörnyű kór ütötte fel a fejét. Drón kellene ide, hogy madártávlatból fotózhassam le az odabent terpeszkedő barna, halott foltokat. Mivel az nincs nálam, nem marad más választásom, kerítenem kell valami vízi alkalmatosságot, amivel közel férkőzhetek a pusztuláshoz.

• Mi a közös a pusztuló nádasokban?
• Miért vetettek ki adót száz éve a nádrengetegre?
• Miért nem lehet eltakarítani a vizekről az engedély nélküli építményeket?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!