Betyárból balek: így maradtunk egyedül a svéd NATO-csatlakozás útjában

Betyárból balek: így maradtunk egyedül a svéd NATO-csatlakozás útjában

Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan Budapesten 2023. augusztus 20-án.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor

Kommunikációs baki, vagy jelentéktelenségünk nyilvános demonstrálása – nem egyértelmű, miért hagyta cserben az Orbán-kormányt Ankara, ám tény, hogy Magyarország váratlanul magára maradt a svéd NATO-tagság ügyében folytatott diplomáciai szkanderben.

A fideszes többségű Parlament több mint egy éve halogatja a ratifikáció elfogadását, eddig összhangban a törökök blokádjával. A magyar kormánytagok rendszerint sajnálkozva mutatnak a „szuverén” Országgyűlésre, aminek még mindig vannak aggályai a svédek csatlakozásával kapcsolatban – hogy ezek az aggályok min alapulnak, az eddig senki sem tudta vagy akarta érthetően elmagyarázni. Kedd este azonban a török parlament megszavazta a NATO-ratifikációt, melyet már csak Recep Tayyip Erdogan elnöknek kell jóváhagynia. Így jelenleg a magyar blokád jelenti az egyetlen akadályt a skandináv ország felvételében.

Hogy mindez mennyire felkészületlenül érte az Orbán-kabinetet, jól mutatja, hogy Orbán Viktor kedden gyakorlatilag azonnali hatállyal – a török döntés napvilágra kerülése után – Magyarországra invitálta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, az „intenzívebb politikai párbeszéd” és a „kölcsönös bizalom” erősítése jegyében, vagyis hirtelen nagyon fontossá vált a svédek mielőbbi NATO-tagsága.

Cikkünk írása idején Orbán Viktor telefonon beszélt a svéd csatlakozásról Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. „Megerősítettem, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát. Hangsúlyoztam azt is, hogy továbbra is szorgalmazni fogjuk, hogy a Magyar Országgyűlés szavazza meg Svédország csatlakozását és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt” – számolt be a beszélgetésről a miniszterelnök az X közösségi oldalon.

Hirtelen változott a helyzet?

Hogy a magyar kormány miért nem készült fel kellőképpen a török parlament döntésére, arról a Magyar Hangnak nyilatkozó szakértők véleménye is megoszlik. 

• Miért történhetett „komoly hiba” a két ország magas szintű együttműködésében?
• Mit gondolnak a szakértők, Magyarország valójában mennyire számít fontos partnernek a törökök szemében?
• Egyáltalán Törökország miért akadályozta eddig a svéd csatlakozást?
• Lehet-e bármilyen haszna Magyarországnak abból, hogy húzza az időt?

A teljes cikket a Magyar Hang Plusz online felületén olvashatják el.