
Sokak szerint a kétdimenziós (egy atomsornyi vastag, a híres grafénhez hasonló) anyagok fogják forradalmasítani az elektronikát, az akkumulátorgyártást és még ki tudja, mi mindent. Csakhogy eddig még a legjobb elektronmikroszkópjainkkal sem láttuk a pontos molekulaszerkezetüket. Magyar kutatók felfedezése révén azonban ez a probléma megoldódott – ráadásul a módszerük tisztán matematikai módszereket használ, így kis túlzással csak papír-ceruza kell hozzá.
A természet telis-tele van mintázatokkal, amelyeket le lehet írni matematikai módszerekkel, és ezek segítségével olyan törvényszerűségeikre és általános jellegzetességeikre derülhet fény, amire talán még a tudósok sem gondolhattak soha korábban. Mintázatokat lehet megfigyelni az időjárásban, az élővilág viselkedésében és akár a geológiában is.
Az ELKH–BME Szilárd Testek Morfodinamikája Kutatócsoport kutatói Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora vezetésével már négy éve kutatja a természetben megjelenő térkitöltő fizikai mintázatokat. Ennek a munkának eddigi leghíresebbé vált eredményeként korábban kimutatták, hogy a szilárd testek töredezése óhatatlanul a kocka alak felé közelít – ami Platón elméletei igazolásaként is értelmezhető.
• Hogyan közelítették meg a problémát a magyar kutatók?
• Milyen szerepet játszott a kutatásban a Nobel-díjas tudós?
• Mi közük van a mozaikoknak a kétdimenziós anyagokhoz?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap április 28-án megjelent, 2023/17. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!