A muszlimok elleni dzsihád, azaz szent háború – így jellemezte 2006-ban a Reason szerzője, Cathy Young azt, amikor már az iszlám kritikája is fanatizálódni kezd. Rögtön cikke elején leszögezve, hogy valóban túl gyakran sütik rá az iszlamofóbia bélyegét egyes megszólalókra. Még akkor is, ha ők csupán az iszlamista radikalizmust bírálnák, vagy a muszlim kultúrában mélyen gyökerező, máig meglévő problémákra világítanak rá. A fentebbi probléma viszont ettől még szerinte valós, gyakran pedig az antidzsihadizmus álarcát ölti. Young ide sorolta az olasz újságírónő, Oriana Fallaci akkoriban nagy vihart kiváltó iszlámügyi könyveit, így a 2002-es A harag és a büszkeséget is. Szerinte Fallaci alig volt képes különbséget tenni még egy radikális iszlamista terrorista és egy olyan szomáliai utcai árus között, aki állítólag a gyönyörű olasz városok utcasarkain könnyít magán.
Fallaci a könyvére egyenesen prédikációként hivatkozott, és egyre nagyívűbb látomásait vázolta fel a nyugat bukásáról, civilizációk összecsapásáról. Az értelem ereje című 2004-es könyve csak fokozta a körülötte lévő indulatokat, az ellencsapás erőteljesebbé vált: Franciaországban és Olaszországban is megvádolták őt az iszlámmal szembeni gyalázkodással. (Korábbi kötete miatt egy svájci bíróság adott ki ellene letartóztatási parancsot, de az olasz hatóságok a szólásszabadságra hivatkozva megtagadták a kiadatást.)
Fallaci akkor már a hetvenes évei második felében járt, és épp tizenöt évvel ezelőtt, 2006. szeptember 15-én hunyt el. Azóta – különösen az altright-ként emlegetett jobboldalon, de mérsékeltebb konzervatív körökben is – egyre többen emlegetik Fallaci igazát.
• Hogyan dolgozott Fallaci?
• Milyen emlékezetes pillanatai voltak az iráni Khomeini ajatollahhal készített interjúja közben?
• Mit változtatott helyzetén 9/11?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
