Valószínűleg soha nem látott mennyiségű szúnyog fog elindulni a felrobbantott ukrán gát környékéről

Tavaly nyáron felrobbant a Kahovka-gát a Dnyeperen, Dél-Ukrajnában. Az ukránok a támadó oroszokat vádolják a merényletért, ők nem vállalták a felelősséget. Az átszakadt gáton töméntelen mennyiségű víz áramlott át, sok falut elöntve. Sokan meghaltak, és a keletkezett ökológiai kár hatalmas. Ukrán ökológusok mostanra készültek el a természeti károk első felmérésével. Az eredmények szerint a Kahovka-gát lerombolása valószínűleg a Csernobil óta legsúlyosabb ember okozta természet pusztítás Európában.

Kétezer-huszonhárom június 6-án két robbanás szakította át a három kilométer széles Kahovka-gátat, amelyen vízerőmű is üzemelt. Az ukrán katonai drónok felvételein jól látszott, hogy Európa egyik legnagyobb víztározójából megállíthatatlanul zúdul ki a víz, egyenesen a gát alatt fekvő települések felé. Ráadásul a Kahovka-víztározóból látták el hűtővízzel a zaporizzsjai atomerőművet is, amely így még nagyobb veszélybe került. A gát térségét a robbanás idején az inváziós orosz hadsereg ellenőrizte. Az általános vélekedés szerint az oroszok robbantották fel a gátat, hogy ezzel gátolják meg a várt ukrán ellentámadás előrehaladását. Ezt a vádat az orosz hadvezetés tagadta. A robbanást követő négy nap alatt 18 köbkilométer víz (18 milliárd köbméter, gyakorlatilag a víztározó teljes térfogata) árasztotta el a környező több mint 620 négyzetkilométeres térséget – és öntött el nyolcvan települést. Sok ezer lakost kellett kimenekíteni, 58-an meghaltak, 21-en eltűntek. Egymillió ember maradt ivóvíz nélkül. Az ukrán kormány szerint a katasztrófa által okozott károk 14 milliárd dollárra rúgnak, amiből 6,4 milliárd dollárt tesznek ki a természeti károk. Utóbbiak nemcsak az elpusztult élőhelyekből adódnak, hanem a kiöntött folyó által magával sodort vegyi szennyeződésből is, írja a Science.

• Milyen természeti értékek semmisültek meg?
• Mit kellene kezdeni a térséggel a háború után?
• Csak az oroszok robbantottak gátat?