Emberi pajzs védi a városi jövevényeket, ám ez könnyen megpecsételheti sorsukat

Az ember ezer módon hat az élővilágra, és ez a hatás többségében negatív. Ugyanakkor egyes állatfajok, amelyek megtanultak az ember közelében élni, hasznot is húzhatnak ebből: az ember ugyanis megvédi őket eredeti ragadozóiktól. De ez a látszólagos előny hosszútávon akár káros is lehet. Egy magyar résztvevővel dolgozó nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy az emberi környezetben élő fajok villámgyors viselkedési evolúcióba kezdenek, ami megpecsételheti sorsukat, ha ismét a vadonba kerülnek.

Számba sem lehet venni, hogy fajunk tevékenysége hányféleképpen befolyásolja a földi bioszféra működését. Az utóbbi évtizedekben sokszor kimutatták már, hogy az ember közvetlen vagy közvetett módon a földi fajok sokaságának megfogyatkozását, illetve kipusztulását idézi elő, sok kutató szerint jelenleg egy újabb nagy kihalási esemény közepén vagyunk, amelyet azonban nem aszteroida vagy eljegesedés idéz elő, hanem mi.

Átalakítjuk az élőhelyek szerkezetét, mezőgazdasági, ipari művelés alá vonjuk a szárazföldi területek egyre nagyobb részét, ezzel a fajok populációs folyamataira, viselkedésére és a teljes ökoszisztémára is hatást gyakorlunk. Nem minden állatfaj menekül azonban az ember elől, az alkalmazkodóképes fajok gyakran éppenséggel hasznot húznak a települések közelségéből. Vannak, amelyek önszántukból szegődnek mellénk, de a városainkban is vadak maradnak, másokat mi fogtunk be a vadonban, majd háziasítva vagy egyszerűen fogságban tartva őket élvezzük a szolgáltatásaikat.

E csoportok ember által gerjesztett evolúciója jelentősen különbözik ugyan, de egy tekintetben megegyeznek. Mivel az ember megvédi őket a vadon élő ragadozóiktól (úgy mondják, pajzsot von köréjük), szinte azonnal csökkenni kezd a ragadozóelkerülő viselkedésük. Magyarul már egy-két generáció alatt is csökken félénkségük, bátrabbak lesznek, és éberségük is veszít élességéből. De hogy mehet végbe ilyen gyors viselkedésváltozás? Vajon itt genetikai evolúció zajlik, vagy csak az egyes állatok lesznek lustábbak, ahogy látják, hogy nincs mitől félniük (pontosabban más típusú veszélyektől kell félniük)?

Erről is olvashat a teljes cikkben:
– Mi az az emberipajzs-hatás?
– Mire kell figyelni, ha visszaengedünk egy állatot a természetbe?
– Miért feledkeznek meg nagyon hamar az ember mellé költöző állatok régi ragadozóikról?