Harc a drog ellen: a cigány költő a verésben, az ezredes a családban hisz

Kerecsend peremén nem vetül az égre az emblematikus jel, Batman így is megjelenik errefelé. „István”, nevezzük így, a toldozott-foltozott Kádár-kockában élő munkanélküli kőműves hordja a felsőjén a denevérember jelét.

A kerecsendi batman

– A lányom adta ezt a pulóvert, mert hát az a huszonhétezer, amit kapok, az semmire sem elég – kezdi István, aki sajnos nem szuperhős. Pedig ha erre járna egy, lenne tennivalója. Befoltozhatná a kutyányi lyukakat a kerítéseken, összeszedhetné az eldobált ételesdobozokat, az út közepén hagyott papucsot vagy az eldobott és miszlikbe tépett meghívót a délutáni kábítószer-ellenes fórumra.

– A fiatalság drogozik itt, abban a házban árulják – mutat a messzeségbe, egy fehér épületre, amelynek két ablaka alatt úgy kopott tégláig a vakolat, ahogy a szemek alatt húzódnak a táskák. Istvántól is halljuk a XXI. századi magyar szegregátumok droghelyzetét leíró, jó ismert mondatot: miszerint „ha egy díler lebukik, három jön helyette, ezért aztán nem is változik semmi”. Ahogy ez elhangzik, már kopogtat is a fehér ház ablakán egy tarka bermudás kósza lélek. – Látja? Ő is, ő is – mutatja István csendben, súgva.

• Hogy került a drog a településre?
• Mennyi munkát ad a kábítószer elleni harc a hevesi rendőröknek?
• Miért érzi mindenki úgy, hogy nem történik az ügyben semmi?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap október 6-án megjelent, 2023/40. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!