Magyarország és az abortusz: Nem bolygatják a kérdést

A magyar abortuszszabályozás a liberálisabbak közé tartozik, hiszen a terhességmegszakítást válsághelyzetre hivatkozva, tájékoztatás és gondolkodás után bárki kérheti. És bár a rendszerváltás óta voltak viták, komolyabb politikai szándék sosem volt arra, hogy szigorítsák az abortusz szabályait. Ez már az 1992-es magzatvédelmi törvény elfogadásakor sem merült fel reális lehetőségként. Pedig ekkor viszonylag nagy politikai vita volt a kérdésről, és volt képviselete Magyarországon a liberális és a mostaninál sokkal konzervatívabb álláspontoknak is. Mindkét részről meg is támadták az Alkotmánybíróságnál a szocialista rendszerből örökölt szabályozást. Ezért kényszerült az Alkotmánybíróság döntésre, a parlament pedig arra, hogy törvényt alkosson a terhességmegszakításról.

Liberális hazai szabályozás

Akkor az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy az Alkotmányból nem vezethető le a magzat jogalanyisága. Ez azt jelenti, hogy a legfelsőbb bírói testület úgy látta, az Alkotmány alapján nem dönthető el, hogy a magzatra emberként kell-e tekinteni, akit a fogantatás pillanatától megillet az ember élethez való joga. Vagyis az Alkotmánybíróság a parlamentre bízta a kérdést. Az első szabadon választott Országgyűlés viszont nem élt a lehetőséggel, nem döntött arról, hogy jogalany-e a magzat, hanem viszonylag liberális abortuszszabályozást alkotott. A terhességmegszakítás előtti tájékoztatás és a kötelező gondolkodási idő is csak egy újabb, 1998-as alkotmánybírósági döntés eredményeképpen került bele a törvénybe.

• Mit gondolhat a magyar társadalom a terhességmegszakításról?
• És mit gondolt róla a Fidesz 1992-ben?
• Melyik ellenzéki párt könnyítené a hozzáférést az abortuszhoz?
• És vajon melyik párt állt elő a legrészletesebb javaslatcsomaggal az abortuszok megelőzése érdekében?

A teljes cikket a Magyar Hang július 8-án megjelent, 2022/28. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!