Ki próbál éket verni a finnek és a svédek közé?

Magyarország éket próbál verni a finnek és svédek közé – értékelte március 29-ei cikkében Finnország legismertebb lapja, a Helsingin Sanomat. A cikkben az Aleksanteri Intézet kutatója, a magyar szakértőnek nevezett Miklóssy Katalin elemezte a folyamatokat. Nem meglepő módon zsarolási játékként fogva fel azt, hogy Magyarország – hasonlóan egyébként Törökországhoz – késlelteti/késleltette a finnek és svédek NATO-csatlakozásának elfogadását, majd pedig külön választotta a két nemzetet egymástól. Mindezt úgy, hogy logikus magyarázat nemigen született arra, miért is nem voltak méltók arra a svédek, hogy a finnekkel együtt tárgyalják az ügyüket. Törökországnak eközben akad konfliktusa Svédországgal, elsősorban a skandináv országban működő kurd csoportok, továbbá a Korán-égetésekkel szembeni liberális hozzáállás miatt. Hivatkozási alapként felmerült legalábbis utóbbi szintén, ahogy az is, hogy Erdogan szeretné rábírni a svédeket: jóval szigorúbban álljanak a kisebbségi, általa terroristának tekintett csoportokhoz. Magyarország láthatóan egy ideje együtt mozog a két ország NATO-csatlakozásának ügyében Törökországgal, csak az a kérdés, pontosan miért is tesz így. 

Miklóssy úgy látja az említett Helsingin Sanomat-cikkben, hogy Magyarország zsarolni próbálja az Európai Uniót, és az ügy valójában nem Svédországról szól. A svédeknek a magyar kormánnyal szembeni kritikája szerinte csak a nemzetközi közösség számára kitalált narratívát jelenti, hogy igazolni lehessen a két nemzet különválasztását. Miklóssy hozzátette, eközben az a pletyka kezdett terjedni: a finnek belementek abba, hogy inkább nem kritizálják a magyar kormány ténykedését. A szakértő arra számít, hogy a magyar kormány igyekszik minél tovább kijátszani ezt a kártyát, és ez  leginkább Erdogantól, illetve a török választások kimenetelétől függ. A Helsingin Sanomat-cikk megjegyzi azt is, hogy jelenleg Svédország gyakorolja a soros EU-elnökséget, továbbá a finnek és a svédek is támogatták a jogállamisági mechanizmus életbe léptetését Magyarországgal szemben.

Mindenesetre a finnekre már ráütötték a pecsétet, ők pedig viharos gyorsasággal csatlakozhatnak is a NATO-hoz, szemben a svédekkel. A finneket így elsősorban jelenleg az aktuális választási eredmény, Sanna Marin bukása kötheti le. Az pedig a magyar kormány szempontjából sem lehet lényegtelen, hogy Finnországban jobboldali, vele jóval barátságosabb kormány alakulhat. Legalábbis, ha a jobboldali populistának tekintett Finnek Pártja is szerepet kap benne, amely hasonlóképp radikális bizonyos ügyekben, sőt, talán a Fidesznél még radikálisabb. Tény persze az is, hogy a Petteri Orpo vezetésével felálló Nemzeti Szövetség viszont inkább mérsékelt, erősen EU-párti és Ukrajna-barát párt. Tehát ha ez a két erő lép koalícióra, próbára is teheti majd őket, miként tudnak együttműködni. 

• Mit gondol Sanna Marin bukásáról a skandináv sajtó?
• Hogyan ír Soros György NATO-cikkéről a finn jobboldali lap?
• Mi várható Petteri Orpo kormányától?