Kikerülni a blokádokat
A Larry plakátja a veszprémi Hangvillában. Fotó: Lakner Dávid

Nem volt idén olyan nagyobb bemutató a Nemzeti Filmintézet által szervezett Magyar Mozgókép Fesztiválon, amelyről a figyelmet elterelhette volna a lökdösődős incidens. Más kérdés, hogy az előbbi elmaradását kell-e sajnálnunk. Az elmúlt évek termését látva felemás tapasztalataink lehetnek. A fesztivál 2021-ben az Így vagy tökéletessel indult, melyet bár többen korrekt romkomként írtak le, nálam az év legrosszabb vígjátékai közé tartozott. A játszma és a Szia, életem! ehhez képest erős minőségi ugrást jelentettek, de még ezek a filmek is messze voltak a tökéletestől. Mondjuk, kellemes egynyári néznivalók.

Kérdés, valóban ilyesmikre kell-e elkölteni kiemelt összegeket. Az viszont biztos, hogy inkább effélékre lenne érdemes áldozni, mint a Blokádhoz és a Hadikhoz hasonló, gyenge színvonalú presztízsprojektekre. De nehéz dolgunk van, mert sajnos a nézőszámok nem mindig igazolják vissza a minőségről alkotott véleményünket. A játszmát sajnos kevesebben látták, min az utóbbi két nagy blockbustert. Az pedig, hogy az idei veszprémi fesztiválon a Blokádot szórták meg díjakkal, inkább a zsűrivel szembeni kételyeinket erősíthette, nem pedig az Antall-film újraértékelésére késztetett. Sőt, miután Tősér Ádám rendező a fesztiválon nekiment Csákvári Géza kritikusnak, az értékelők talán még szigorúbbak lettek a Blokáddal, mint tavaly ősszel voltak. Nem csodálkozhatunk persze, a látványos túlértékelés ezzel szokott járni. Ahogy az agresszív gesztus, illetve annak kezelése is jogosan vált ki kritikákat.

• Mit gondoljunk a bojkottfelhívásokról?
• Kik voltak ott az idei fesztiválon?
• Milyenek voltak a rendezvény idei filmjei?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!