A klímaváltozás, hasonlóan a bolygónk más nemzeteken átívelő problémahalmazaihoz, nem igazságosan oszlik el a világban. A szegény országok nehezebb sorsú lakóinak sokkal nagyobb szenvedést okoz, mint a világ szerencsésebb tájain élő, gazdagabb embercsoportoknak. Egy a Nature-ben megjelent tanulmány most meghatározta, melyek azok a kibocsátási küszöbértékek, melyeken belül kell maradnunk ahhoz, hogy a kiszolgáltatott embertömegek életét se lehetetlenítsük el. Nincs okunk derűlátásra.
Még 2009-ben egy Johan Rockström környezettudós által vezetett kutatócsoport a Nature-ben megjelent cikkében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy melyek azok a különböző küszöbértékek, melyeket átlépve veszélybe sodorjuk a magunk és környezetünk túlélését. A kutatók kilenc csoportba sorolták azokat az emberi tevékenységeket, amelyek megváltoztatják a bolygónkat. Ilyen a klímaváltozás; a biológiai sokféleség csökkenésének mértéke; a nitrogén- és foszforciklusok összezavarodása; az ózonréteg gyengülése; az óceán savasodása; az édesvízhasználat és a földhasználat megváltozása; kémiai szennyeződések mértéke és légkör szennyeződése. Ezek legtöbbjére kiszámították azokat a küszöbértékeket, amelyek átlépése veszélyt jelenthet a bolygó és az emberek számára. A tudósok akkor, 2009-ben arra a következtetésre jutottak, hogy az emberiség e kilenc „bolygóhatárból” hármat már átlépett, és a fennmaradó hatot is átlépi, hacsak nem tesz ellenlépéseket.
A tanulmány egyik alapvetése az, hogy a Föld a története során számos jelentős környezeti változáson ment keresztül, az elmúlt 10 ezer évben azonban a viszonyok szokatlanul stabilak voltak. Ez az időszak hozta el az emberi civilizációk felemelkedését. A Föld önszabályozó képessége fenntartotta azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették az emberi fejlődést. A hőmérséklet változásai, az édesvíz elérhetősége és a biokémiai folyamatok mind viszonylag szűk tartományon belül maradtak. Ez a stabilitás azonban most veszélybe kerülhet. Az ipari forradalom óta új korszak kezdődött, amelyben az emberi cselekedetek váltak a globális környezeti változás fő mozgatórugóivá.
• Miért kellett változtatni a korábbi módszertanon?
• Mi lesz a kiszolgáltatott rétegekkel?
• Mi vár Magyarországra?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
