Évzáró, és egyben a Nemzetek Ligája idei kiírásának utolsó magyar érdekeltségű mérkőzésére került sor kedd este Budapesten a Puskás Arénában, ahol a harmadik helyen álló magyar válogatott a biztos csoportelső német csapatot fogadta. A vendégek nagy formában vannak: pár napja 7-0-ra győzték le Bosznia-Hercegovinát, és szeptemberben Németországból mi is 0-5-tel tértünk haza. A biztos harmadik helyünk azt jelenti, hogy egyenes ágon nem esünk ki az A-ligából, de a bentmaradásért egy oda-vissza találkozón meg kell küzdeni a B-liga valamelyik csoportmásodikjával.
A kezdő sípszó előtt az egész stadion Szalai Ádám nevétől zengett – a hazai közönség felelgetős szópárbajjal fejezte ki szolidaritását a Hollandia – Magyarország találkozón a kispadon rosszulétet szenvedő egykori válogatott kapitánynak. A jóval nagyobb kapacitású vendégszektorba nagyjából ezer német vendégszurkoló jött el, azt leszámítva gyakorlatilag megtelt a Puskás Aréna annak ellenére, hogy kezdés előtt szemerkélt az eső és alig hét fokot mutattak a hőmérők.
A németek kezdtek jobban, Willi Orbánnak és Dárdai Mártonnak bőven volt dolga az első negyedórában – a két védőnek köszönhető, hogy igazán veszélyes helyzet nem alakult ki a kapunk előtt. Az első nagy magyar lehetőség a 24. percben alakult ki: egy szép támadás végén Sallai lőtt, a blokkról Schäfer elé pattant a labda, aki senkitől sem zavartatva kilőtte volna a jobb alsó sarkot, de Nübel nagyot vetődve hárított. Rá hat percre Henrich végzett el egy szabadrúgást a magyar kapu előtt, fölé.
Többet birtokolták a németek a labdát, de a magyar védelem jól állta a sarat. Sőt, a negyvenedik percben Nagy Zsolt lerázta védőjét és egyedül maradt a hálóőrrel szemben, de a középre tartó lövést könnyen védte Nübel – ez nagy helyzet volt! Támadásban maradtunk, de Sallai lövését blokkolták, aztán Nego maradt le kicsivel Dárdai íveléséről. Két perccel a félidő vége előtt Szoboszlai végezhetett el egy szabadrúgást oldalról, a kapura tartó lövést egy német védő szögletre mentette. A szünetre gól nélküli döntetlennel mentek a csapatok.
Támadással kezdtük a második félidőt, de szinte lekontráztak minket a németek, szerencsére Szoboszlai időben és jó helyre ért vissza. Az ötödik percben Dibusz volt a helyén. Nyíltsisakos játék kezdődött, előbb Szoboszlait próbálta sikerteleül ugratni Sallai, rögtön utána Gnabry lövését blokkolja a mi tizenhatosunkon belül Dárdai. Sallait sárga lapot érően vágta fel Schlotterbeck, a szabadrúgást Szoboszlai íveli Sallai fejére az ötös sarkára, aki mellé fejelt. Folytatódott az adok-kapok, a németek Brandt révén gólt szereztek a hatvanadik percben, de lesről, így érvénytelen. Rá három percre újabb nagy német helyzet, akik három friss emberrel támadtak, Havertz lőtt közelről, kapufa!
Mi is cseréltünk kettőt (Négót Gera, Nikitschert pedig Kata Mihály váltotta), amikor a mérkőzés legnagyobb helyzete maradt ki részünkről: szép Sallai – Varga összjáték után a Ferencváros támadója pár méterről lőhetett, ám Nübel kézzel szögletre tornázta. Nem játszottunk alárendelt szerepet, sőt a második félidőben többször értünk fel a német kapu elé, mint ők a Dibuszéhoz, és ezt a közönség is hangos buzdítással értékelte.
Sajnos a hetvenhetedik percben egy szögletből a németek szereztek gólt: Schlotterbeck az ötös sarkáról zavartalanul fejelhetett, a labdát Dibusz csak középre tudta kiütni, ahonnan Felix Nmecha bekotorta: 0-1.
Az erdetileg 4 perces ráadás utolsó pillanataiban egy német kezezés 11-est ért, amelyet Szoboszlai értékesített. A mérkőzés végeredménye 1-1.
A csoport másik mérkőzésén Bosznia-Hercegovina – Hollandia 1-1, Magyarország a csoport harmadik helyén végzett és selejtezőt játszik az A-ligában való maradásért.